A darwini elmélet fő szépsége az, hogy a biológiai eredetről történő számadásból kiiktatja az Elmét. (...) Bölcs dolog-e arra biztatni az embereket, hogy a természetes kiválasztásról mint egy órásmesterről gondolkozzanak, s eközben azt hangsúlyozzuk, hogy az órásmester nemcsak hogy vak, de nem is próbál órákat készíteni?

Kapcsolódó idézetek

1. A természetes kiválasztódás elve a faj túlélését, illetve általában az életfolyamat fenntartását szolgálja, és nem az egységes jólétét. Az életnek ez a megállíthatatlan ereje vakon tör előre, és kíméletlenül kihasználja, majd elpusztítja az élőlényeket, az amőbáktól kezdve az emberi lényekig. Hankiss Elemér
2. Az agyunk számára rettenetes lehet a hosszú távú jövő képe, amelybe előrevetíti azt, hogy ennek az évszázadnak a hedonizmusa okozza a következők katasztrófáját. A természetes kiválasztódás erre nem képes. A természetes kiválasztódásnak semmi sem rettenetes. A természetes kiválasztódás csak annyit tesz, hogy vakon kedvez a rövid távú előnyöknek, mert minden nemzedék automatikusan megtelik azoknak az egyedeknek az utódaival, amelyek valami miatt hatékonyabban tudtak szaporodni, mint a társaik. Richard Dawkins
3. Istennek természetesen lehetett valamilyen számunkra ismeretlen indoka arra, hogy az élet és az értelmes élet kifejlődését egy olyan jellegû folyamatra "bízza rá", mint a darwini értelemben vett evolúció. De amit mi egy mindenható, mindentudó és erkölcsileg tökéletes lény indokairól át tudunk gondolni, az arra mutat, hogy egy ilyen lénynek plauzibilis indokai lennének arra, hogy ne ezt tegye, hogy vagy a speciális teremtés, vagy pedig egy céljainak sokkal inkább megfelelő, az általunk ismerttől egészen eltérő jellegû evolúciós folyamat mellett döntsön, amikor élőlényeket akart létrehozni. Ezért - ha nem is az evolúció puszta tényéből, de az evolúció bizonyos általános sajátosságaiból - indokoltan és nagy valószínûséggel következtethetünk arra, hogy nincs ilyen lény. Szalai Miklós
4. Az élet jövője (...) talán egy új mesterséges élet megalkotásának függvénye (...), ami nem a darwini evolúció, hanem az emberi intelligencia eredménye lesz. Craig Venter
5. Kezdetben vala az egyszerûség. Már azt is eléggé nehéz megmagyarázni, hogy egy egyszerû világegyetem hogyan keletkezett. Talán abban mindannyian egyetértünk, hogy még nehezebb volna megmagyarázni a teljesen összehangolt, bonyolult rendszer - az élet - vagy egy életet teremteni képes lény hirtelen megjelenését. Darwin elmélete a természetes szelekció révén megvalósuló evolúcióról azért kielégítő, mert olyan utat mutat, amelyen az egyszerû az idők során összetetté alakulhat, megmutatja, hogy rendezetlen atomok hogyan csoportosulhattak egyre bonyolultabb rendszerbe, míg végül létrejött az ember. Darwin megoldást kínál - mégpedig mindeddig az egyetlen ésszerût - létünk mélységes problémájára. Richard Dawkins
6. Az ember megteremtette a maga céljaira a természetes számsort, ez az ő alkotása, a számlálás és a számlálásból eredő mûveletek céljait szolgálja. De ha már egyszer megteremtette, többé nincs hatalma fölötte. A természetes számsor van, önálló létet kapott, többé nem lehet módosítani rajta, megvannak a saját törvényei, saját egyéni tulajdonságai, olyan tulajdonságok, amikre álmában sem gondolt az ember, amikor megalkotta. A bûvészinas káprázó szemmel áll a felidézett szellemek előtt. A matematikus "semmiből teremt új világot", azután ez a világ a maga rejtelmes, váratlan törvényszerûségeivel megfogja őt; most már nem alkotó, hanem kutató: a maga felidézte világ összefüggéseit, titkait kutatja. Péter Rózsa
7. Az ember alapvető erényét nem az állatvilágbeli párhuzamok bizonyítják, hanem éppen az, hogy nincsenek meggyőző állati párhuzamok. Nem az ember nagyon is gyakori bûnei szorulnak magyarázatra, hanem eseti erényei. Matt Ridley
8. Nem az a nagy dolog, ha valaki előítéletektől mentes, hanem az, ha az elméleti előítéleteit jól választja meg! Steven Weinberg
9. Az ember érdekes. Nem maga az ember, hanem a mechanizmusok, amelyek kordában tartják az emberi szenvedést, elragadtatást és más üres, csillogó főneveket.
10. A józan ész logikája azt sugallja, hogy minden órát órásmester készített. Minden épületet épületmester épített. Minden épületszerkezetet építész alkotott. Minden elrendezésnek van terve. Minden tervnek van tervezője. És minden tervnek van célja. Látjuk magunk körül az univerzumot, amely végtelenül bonyolultabb, mint bármilyen óra, és felfoghatatlanul hatalmasabb, mint bármely ember által készített szerkezet. Magától értetődő a következtetés, hogy Valaki - felfoghatatlanul hatalmas és végtelenül értelmes - alkotta. John MacArthur