Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A monoteizmus, a teológia és a természettudomány, de akár az esztétika is, az egyszerûséget preferálja, és a bonyolultságot, a komplexitást szellemi értelemben irtja.

🌅 Nyugdíjba vonulás 💻 Programozó
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Szimmetria csak ott van, ahol ember is van, aki észreveszi a szimmetriát. Csak az ember veszi észre a természet sokféleségének egyedi esetét: amikor két fél hasonlónak tûnik számára. A természetben nincs esztétika sem. Fizika, kémia és különösen mechanika - van, de esztétika (és még néhány más diszciplína) nem létezik. Nincs osztályozás sem, nincs fontos vagy kevésbé fontos. Mindezt az ember hozza létre. Ljudmila Ulickaja
  2. A zenében az egyszerûség és komplexitás kontrasztját szeretjük. Ha túl egyszerû, előbb-utóbb unalmassá válik. Ha túl komplex, idegenszerûnek érezzük. Teller Ede
  3. Az egyszerû ember úgy él, ahogy lélegzik, minden további erőfeszítés vagy dicsőség, minden további hatás vagy szégyen nélkül. (...) Nem veszi magát se komolyan, se tragikusan. Járja a maga útját, könnyû szívvel, békés lélekkel, cél, nosztalgia, türelmetlenség nélkül. A világ a birodalma, s ez neki elég. A jelen az örökkévalósága, s ez betölti. Semmi bizonygatnivalója, hisz semminek nem akar látszani. Semmi keresnivalója, hisz minden itt van. Mi egyszerûbb az egyszerûségnél? Mi könnyûbb? Ez a bölcsek erénye, és a szentek bölcsessége. André Comte-Sponville
  4. A természettudós modelljátékait úgy változtatgatja, úgy csiszolja, hogy azok mindig tükröznek valamit a rajta és társadalmán kívüli objektív valóságból. Ez a legfontosabb jellemzője a természettudományoknak. A vallások, bölcsen, nem foglalkoznak a bizonyítással, a hit elegendő és egyetlen feltétele tanaik elfogadásának. A hívő számára érdektelen bármiféle kicsinyes bizonyság. A vallás lényegét, a hit nagyszerûségét zúzná össze, ha hitünket kívülállók idegen feltételeinek vetnénk alá. Csányi Vilmos
  5. Az egyszerûségben természetes nagyság rejlik. Erre a tulajdonságra nem tehetsz szert akaratlagosan. A lényed sugározza magából. Deepak Chopra
  6. A természetnek legalább nem kell mûtét, hogy szép legyen. Egyszerûen csak az, és kész. Scott Westerfeld
  7. A természettudomány tiszta rendszer, ami nem ismeri az egyrészt-másrészt alternatívákat, és ezért fegyelemre, önuralomra szoktatja a kutatót. Márta Ferenc
  8. A tudomány a tudás és megértés, míg az irodalom és mûvészet a szépség és tapasztalatszerzés terét igyekszik tágítani. Max Tegmark
  9. Azáltal, hogy a vallás bizonyos erkölcsi, esztétikai értékeket kizárólagosnak kiált ki, Istentől eredeztetve azokat, megfosztja magát a sokféleség elfogadásától és annak élvezetétől. A metafizikus/teista, ha belép a világ nagy kertjébe, mely tele ezerszínû virággal (képzeljük el magunk előtt itt mondjuk Versailles színpompás képződményeit a tûzijátékszerûen csillogó szirmok végtelen sokaságával, ahol ott ragyog minden elképzelhető forma, szín és méret), rögtön választani akar, rátalálni az "igazira", szemben az antimetafizikussal, aki éppen a sokféleségében leli örömét. Az ateista ember attól, hogy az értékeket, a szépséget, a szerelmet és társaikat nem istentől származtatja, még nem tagadja ezek érték voltát. A metafizikus gondolkodás viszont elszegényíti az embert, elutasítja azt a gazdagságot és sokféleséget, amely a világ szépségét adja.
  10. Az egyesülés egyszerû, a szerelem bonyolult, azért is csodálkozik úgy az ember, mikor ebben az egyszerûségben az összes bonyolultságok, ha csak egy pillanatra is, de feloldódnak. Füst Milán
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat