Téma
Segítségnyújtás idézetek
-
Nem várhatjuk el az emberektől, hogy tudják, miképpen segítsenek rajtunk. Nem várhatjuk el, hogy tudják, mit mondjanak, mit csináljanak, hogyan támogassanak. Nem várhatjuk el, hogy pontosan értsék, mi is ez az egész. Ez egyszerûen nem reális. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem törődnek velünk, vagy nem akarják nekünk megadni pontosan azt, amire szükségünk van. Az emberek nem gondolatolvasók. Szükségük van segítségre ahhoz, hogy tudják, miként segíthetnek. És ha hajlandóak vagyunk megadni nekik az eszközöket ahhoz, hogy segítsenek, fognak is.
-
Micsoda megfoghatatlan dolog ez a hûség! Vajon a titoktartás lenne a valódi hûség, vagy a hallgatás? Hallgatás akkor is, ha az életünk múlik rajta? Vagy egészen egyszerûen olyan, mint a halál, ahol nincs alkudozás, ha átlépted a határt, ott is maradsz. Bármilyen remény is élteti az embert, ha a hûség elillan, nincs, aki megmenthet bennünket a végzetünktől. Kicsit olyan, mint a gonoszság, az mindig ott lapul az emberben. Suttog nekünk valahol legbelül, mígnem elfelejtjük, kik vagyunk. Amikor pedig eljön az elszámolás ideje, már nem ismerünk hûséget.
-
Ha nagyon nagy bajban vagy, ha nagyon nagy szükséged van arra, hogy valaki segítsen rajtad, akkor az embereknek mindig más dolguk van. Hiába mondod, hogy neked nem kell egyéb a világból, csak ez. Hiába ígérsz oda mindent a segítségért: nem kell az embereknek a minden. Senkinek sem kell az a minden, amit cserébe felkínálsz azért az egyért. Csak egy egészen kevés valami kell, és más dolguk van. Wass Albert