Téma
Tudomány idézetek
-
A biológia egy hihetetlenül nyers, kegyetlen, de jól szabályozott rendszer. Ha valaki olyan hatalmas, akkor ezt a rendszert eleve úgy konstruálja, hogy az önmagát szabályozza, tehát nem kell folyton belepiszkálni. De mégsem olyan hatalmas, hisz az egész Biblia arról szól, hogy az Úr folyton belepiszkál a dolgokba, mert azok nem úgy mennek, ahogy kellene. Így aztán nagyon egyszerû logikával belátható, hogy vagy az Úr nem ért hozzá, vagy esetleg csak mi képzeljük ezt az egész dolgot. Csányi Vilmos
-
Az állatok egyszerûen felfalják egymást. Az emberek kimódolták, hogy szépen öldössék le egymást. Megtanulták, hogy csillogó vértezetben csinálják, tollbokrétás sisakban, melyről vörösre festett lófark sövényzik alá. A tüzérség és az erődítés tudománya révén a kémia és a matematika is bevonult a szükségszerû pusztításba. Fenséges találmány ez. És miután úgy látszik, hogy az életnek egyedüli célja a rombolás, az ember bölcsességét dicséri, hogy e rombolást élvezetté és pompássá tette. Anatole France
-
A technikai fejlődésre ugyanazok a törvények érvényesek, mint a biológiaira: számos különféle lehetőséget próbál végig mindkettő, és csupán az eredmény dönti el végérvényesen, melyek a járható és tovább vezető utak. Egyesek ezt az analógiát a biológiai és technikai fejlődés között odáig viszik, hogy úgyszólván minden mozzanatnak a megfelelőjét megtalálni vélik a másik vonalon, így például azt állítják, hogy a dinoszauruszok a nagyvárosok megfelelői - mindkettő megalomán kísérlet, mely szükségszerûen kudarchoz vezetett. Olof Johannesson
-
A problémamegtalálás és -megoldás folyamatában a legfontosabb módszer a kérdés és a megkérdőjelezés. Ezek az eszközök az oktatásban feketelistára kerültek. A kérdés a tanár privilégiuma. A diák akkor kérdez, amikor nem tud valamit, vagyis a tanulónál a kérdés a tudatlanság jele. Legtöbben félnek is kérdezni, mert félnek butát kérdezni, pedig köztudott, hogy a legbutább kérdés az, amit nem tesznek fel. Gyarmathy Éva
-
Mi nem is tudjuk, mit tartanak majd nagynak és fontosnak, és mit kicsinynek és nevetségesnek. Vajon Kopernikusz vagy Kolumbusz felfedezését nem látták-e kezdetben haszontalannak és nevetségesnek, és nem tartották-e egy különc őrült firkáit valóságos kinyilatkoztatásnak? És az is lehet, hogy majd a mi életünket, melyben olyan jól megvagyunk, később különösnek, kényelmetlennek, értelmetlennek, nem eléggé tisztának, sőt talán bûnösnek is ítélik. Anton Pavlovics Csehov
-
Bizonyos jelenségek már akkor is ismertek voltak az emberek számára, mielőtt elméletet gyártottak volna róluk. A tárgyak a gravitáció felfedezése előtt is lefelé estek, és a víz a termodinamikai és az izobár folyamatok megismerése előtt is száz fokon kezdett forrni. Néha azonban a magyarázó elméleti keretnek hosszú utat kell bejárnia, mire elfogadottá válik és használatba kerül.