Téma
Tudós idézetek
-
A tudománynak egyensúlyt kell tartania a szkeptikusok és az elmélkedők között - ők azok, akik nagy hálót vetnek ki, szabadjára engedik a képzelőerejüket, és fontolóra veszik, "mi lenne, ha". A tudás hálója úgy bővül, hogy a hozzánk hasonló elmélkedők által szállított eredeti ötleteket vizsgálatnak vetik alá. Ha a tudományt csak szkeptikusok mûvelnék, nem sok újításra kerülne sor. Daniel Goleman
-
A mindentudás amorf szenvedélyére, a szétszóródásra, az iránytalan csapongásra, a tárgyát még alig érintő s azt máris elejtő kapkodásra, erre a kíváncsiságra, ami biztosan több, mint kíváncsiság, hiszen céltalan és a semmibe szalad, erre az izgatott szerteszét kalandozásra csak egyetlen gyógyszer akad: az olyan emberrel való érintkezés, akinek megvan az az adottsága, hogy a tudható dolgok körében mozog, hogy semmit el nem ejt, mielőtt teljesen meg nem ért és ki nem merít. Elias Canetti
-
Igazából nem vagyunk képesek egyik tudományos modell végleges bizonyítására sem. Ehelyett a tudósok kísérletek sorát folytatják le és megfigyeléseket tesznek. Csakis abban az esetben válhat a modell széles körben elfogadottá, ha kiállja ezen tesztek próbáját. Bármilyen modell vagy elmélet legfontosabb eleme azonban az, hogy jóslásokba kell bocsátkoznia, és annak esetlegesen téves volta érvényteleníti majd a modellt. Amennyire mindnyájan szeretjük, hogy ha igazunk van, a jó tudomány éppen annyira törekszik arra, hogy megcáfoljon minket.
-
Hiszem, hogy a matematikai valóság rajtunk kívül van, hogy a mi feladatunk felfedezni vagy megfigyelni azt, és hogy a tételek, amelyeket bebizonyítunk, vagy nagyképûen fogalmazva "megalkotunk", egyszerûen megfigyeléseink jegyzőkönyvei. Platóntól kezdve nagy filozófusok egész sora fejezte ki ezt a véleményét ilyen vagy olyan formában, és én is ezt a nyelvet használom, amely természetes az ilyen emberek számára. Ha az olvasónak nem tetszik a filozófia, megváltoztathatja a nyelvet, de ez a következtetéseimet a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolja. Godfrey Harold Hardy
-
A tudományban nélkülözhetetlen az együttmûködés. Nincsenek magányos zsenik, nincsenek gonosz zsenik, és nagyon ritkák a született lángelmék is. A tudományt szinte mindig teljesen hétköznapi emberek szolgálják, akik csoportokban dolgoznak, vagy legalábbis összedolgoznak más, hozzájuk hasonló vagy éppenséggel az övéktől egészen különböző területeken tevékenykedő kollégáikkal, és így gyarapítják a tudást. Adam Rutherford
-
Ha úgy akarok betegséget gyógyítani, hogy közvetlenül csak a betegséget kutatom, akkor manapság már tudatlan kuruzslónak mondanak. Ha egy lépéssel tovább megyek, és kiragadom az okok láncolatából a legközelebb állót és a legszembeszökőbbet, akkor félmûvelt empirikus vagyok. Ha az okok láncolatán végighaladok a mai tudás határáig, és a legmélyebben fekvő ok eltávolításával akarom megszüntetni a betegséget, akkor a mai tudomány színvonalán álló orvos vagyok. Ha pedig még ennél is tovább megyek, s dolgozószobám négy fala között kísérletezve az élettan rejtelmeibe akarok behatolni, vagy a bacilusok életét kutatom, akkor tudós, esetleg az emberiség jótevője vagyok. Somló Bódog
-
Ha az ember a játszótéren beszélget, akkor gyakran azt hallja, hogy "hát persze, a brit tudósok megengedhetik maguknak, hogy azt kutassák, amit akarnak, mert Nagy-Britannia egy gazdag ország". Ez tévedés, mert ez pont fordítva van. Nagy-Britannia azért egy gazdag ország, mert mindig is megengedte a tudósainak, hogy azt kutassanak, amit éppen akarnak. Ebből tulajdonképpen véletlenül, ritka szerencsés esetekben páratlan kincsek is kicsöppenhetnek, amelyek innovációs lendületet adnak a gazdaságnak, de ezt nem lehet megrendelni és kottából csinálni. Rózsa Lajos