Vicces idézetek

Megvan az okuk a törvényeknek, még ha emberek alkották is, és az ember úgy érzi, hogy rosszak, és rá talán nem érvényesek. Azok a törvények azért vannak, hogy az embereket kordában tartsák, és megpróbálják megtartani az egyensúlyt sötét és világos között.

Az ember, mire megöregszik, minden szûrőt elveszít, és ezért sohasem kerülgeti a forró kását.

Meg kell-e várnunk, hogy elveszítsük rokonainkat ahhoz, hogy kifejezzük szeretetünket? Meg kell-e várni, amíg kórházba kerülünk, hogy örülni tudjunk egészségünknek? Meg kell-e várni, amíg magunkra maradunk, hogy értékeljük a társaságot? Ha nem vagyunk éberek, tudatunk feltöltődhet az összes rossz hírrel, és végül nem marad már hely a jók számára.

Ó, az a boldog, irigyleni méltó, kit gyerekek közt ér el a lassú öregkor kicsi háza ölén! Békén ballag a birka nyomán, fia a barival jár - fürdőt is melegít este a hû feleség, Így öregedjem meg, fáradt fejem álljon ezüstben, szapora ajkaimon sorra peregjen a múlt. Albius Tibullus

Később, a csöndes nyári esők idején, a fellegek széthintik (...) az álmoknak a darabkáit a költők meredek háztetőin, hogy az emberek ne éljenek az olyan ősi és különös titkok és csodák híre nélkül, amelyekről csupán a bolygók mesélnek egymásnak az éjszakában. Howard Phillips Lovecraft

Ha az ember hozzászokik valamihez, elfelejti, alapjában miért is volt szüksége rá.

Messze fénylő igazság az, hogy mindnyájan bőségben élhetnénk, ha nem volnának közöttünk olyanok, akik elvonják a mások szájától és eltékozolják egyetlen éjszaka azt, amit tucatnyi szorgalmas ember egy hónap alatt fárasztó munkával összegyûjt. Ioan Slavici

Egy szép napon állati öregnek fogsz kinézni, ha állat módjára dolgozol.

Mondd el, mert ez világ csodája: Egy szegény nép karácsonyfája A Csendes Éjben égni kezdett - És sokan vetnek most keresztet. Földrészek népe nézi, nézi, Egyik érti, másik nem érti. Fejük csóválják, sok ez, soknak. Imádkoznak vagy iszonyodnak, Mert más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa, Magyarország. Márai Sándor

A bûnnek Ádám volt a szerzője. Nem bánnám, ha bejegyeztette volna rá a nemzetközi szerzői jogot. Mark Twain

A panaszkodó ember olyan, mint a rossz gyerek, aki megkíván egy játékot, és amikor megkapja, nincsen vele megelégedve. Wass Albert

A zseblámpámból kifogyott az elem. Most is emlékszem rá, milyen szaporán vert a szívem, ahogy lépkedtünk a fák között. Ott voltam a sötétben, kézen fogva a fiúval, akit szeretek. Tudtam, hogy elolvadok, ha hozzám ér. Ismeri ezt az érzést? Amikor öt percet sem bír ki nélküle? Amikor mindenről ő jut az eszébe? Amikor csinál valamit, és az első gondolata az, hogy: "Õ vajon mit szólna hozzá?" Õrült egy érzés. Csodálatos, de egyben fájdalmas is. Olyan félelmetesen sebezhető lesz tőle az ember. Harlan Coben

Eleinte alig veszed észre. Ha megkapod, egy szép napon mindentől elmegy a kedved. Semmi se érdekel, sivár minden. De ez a sivárság többé nem múlik el, megmarad s egyre nő. Napról napra, hétről hétre rosszabb. A beteg mind kedvetlenebb, belül mind üresebb, mind elégedetlenebb magával meg a világgal. Majd lassanként ez az érzés is megszûnik, többé semmit sem érez. Teljesen közönyös és szürke lesz, az egész világ idegennek tetszik neki, semmihez semmi köze. Már nem haragszik, nem lelkesedik, nem örül, nem szomorkodik, többé nem tud se nevetni, se sírni. A belsejében hideg lesz, már nem tud szeretni senkit. Ha idáig jut, a betegség gyógyíthatatlan. Nincs visszaérés. (...) A betegség neve: halálos unalom. Michael Ende

Ha mindenedet felkínálod, számíts rá, hogy végül el is veszik tőled. Brigid Kemmerer

Az őszinte bûnbánathoz elengedhetetlen, hogy az ember, amennyire lehet, jóvátegye a bûnét.

Ha valamit nagyon szeretnénk, akkor sokszor csak valami nagyon nemszeretem dolog útján érhetjük el. Jodi Lynn Picoult

Amit a legfontosabbnak tartok, hogy úgy teljesüljön minden tervük, hogy ne kelljen nagyon megszenvedni és megdolgozni miatta, mert akkor az ember hullafáradt és kedvetlen, mire megkapja. Szabó Magda

Átvertél. Hallom, hogy csöngetsz, megyek kinyitni az ajtót és arra gondolok, hogy nem is bírom ezt az embert, csak megint áltatni fog. Aztán kinyitom az ajtót és a rossz érzések eltûnnek, mert meglátom a mosolyod és ennyi elég. Bíztam abban a mosolyban. (...) Olyan különös, minden megváltozott. Egyik nap még te vagy a jövőm, másnap pedig a bosszúságom, most pedig majdnem a múltam.

Ha szerencsétlen vagy, akkor szükséged van valakire, aki még nálad is szerencsétlenebb.

A boldogság gyakran meglepetésként éri az embert. Francois Lelord