Zárkózottság idézetek

A gondolat, míg önmagába zárul, sajnos nincs jelen, Szavak nélkül nem mûködik a mindenható értelem. De a kimondott szavak sorsa néha furcsán alakul, A lényeg sokszor bennük marad kimondhatatlanul. Bródy János

Érzelmileg mindig is túl óvatosan járt a világban. Túl vékony volt a lelke bőre. Azért is él ilyen elszigetelten, fél a kapcsolatoktól és a horzsolásoktól. Rosszul teszi, mert ezek a horzsolások többnyire abból adódnak, hogy nem fogadjuk el, nem tudjuk elviselni a természetünktől nagyon különböző természetet. Tudta ezt, gyakran megfigyelte; de a maga egyénisége sajátságos sugárzását se tudta megváltoztatni. Guy de Maupassant

Börtön a világ, Mégiscsak börtön, noha véghetetlen. (...) Ez a ketrec: maga a világ! És rabja lenni: maga a szabadság. (...) Ki szökne innen: magától szökik, S ki cserbenhagyná: magát hagyja cserben. Székely János

A magányt kevesekkel lehet megosztani, csak olyanokkal, akik a legmélyebb bensőjükből tisztelik a másikat, akik megérzik a csend fontosságát.

Az a veszélyes, ami a mélyben él: a forró láva - mely kitörni készül, a jéghegy alja - mit betakar a tenger, s a gonosz szándék - mit érlelünk szívünkben.

És leplezetlenül sírni kezdett... de nem a boldogságtól, amit valószínûleg mindenki feltételezett róla. Hanem az ürességtől, amely belülről emésztette. Mert bármennyire is csodálatos volt az, ami vele történt, üresnek tûnt a számára. A párja nélkül, akivel megoszthatná életét, úgy érezte magát, mint egy mozivászon, amelyen csak megjelennek az események és a történések, aztán eltûnnek. Még csak üres sem volt, hiszen a levegőt sem tudta megtartani magában. Lélegzett, belül azonban halott volt. J. R. Ward

A puszta töprengés kárhozatba visz. A pokol mélységes mély fenekére, ahol nincs egy szemernyi fény, egy csöpp enyhet adó víz, amely megváltana a szenvedéstől. Murakami Haruki

Rettenetes távolságok lehetnek a kívülről látható és a belül rejtett dolgok között. Hiszen az igazi bohóc a szívében zokog, de nem mutatja. Azért szeretik, mert szórakoztató, és nem azért, amit magában érez. Lángh Júlia

A nyüzsgő városban a magányos elme kapcsolatokra áhítozik, mivel azt hiszi, az ember és ember közti kapcsolat a legfontosabb. Az érintetlen természetben viszont (...) a magány másféle formát ölt. Eleve kapcsolatnak számít. Kapcsolatnak önmaga és a világ között. Közte és önmaga közt. Matt Haig

Egyedül vagy, érteni szeretnéd, Keresed magad, de nem találod rég. Árnyékban ülsz, hatalmas falak alatt, Döntsd le a falat, döntsd le a falat, A versből mindig szeretet fakad. Bonanza Banzai

Ez a primitív, kényelmes, kevéssel beérő mai világ kiokád magából, igényesnek, mohónak talál, egy dimenzióval gazdagabb vagy a kelleténél. Az olyan emberek, mint mi, manapság nem tudnak élni és az életnek örülni. Aki csinnadratta helyett zenére, szórakozás helyett gyönyörre, pénz helyett lélekre, nyüzsgés helyett igazi munkára, játszadozás helyett szenvedélyre vágyakozik, az ebben a tetszetős világban nem találja meg az otthonát. Hermann Hesse

A magány és az elszigeteltség (a kettő nem ugyanaz) hatására a végén gonosz és pletykás lesz az ember. De minden pillanatban gátat kell vetni önmagunkban a gonoszságnak és a rágalomnak. Albert Camus

Minden ajtó nyitva, tárva, csak a szívem van bezárva, nem nyithatja senki sem, bús, magányos éjszakákon rád gondolok, kedvesem. Juhász Magda

Sajátos volt a némaság, a természetfölötti csönd, a szavak nélküli megértés, ami oly ritkán érinti meg az embereket: a fátyol föllebben, ismét leereszkedik, az ember nem emlékezik, mit látott, de tudja, hogy látott valamit, s hogy ettől fogva soha többé semmi nem lesz már úgy, mint annak előtte.

Jól nézz a tükörbe, és szenvedj még, lelkem úgy kíván szeretni, mint a tiéd. Mindenki szorítja a félelmét, de a könnyebb út visz az őrület felé. Eleven Hold

Csapdában vagyok. Rám törnek a régi dolgok, emlékek, napok, az életem darabkái. Minden apró kockákra hullott szét, és most falként vesz körül, és egyre jobban bezárul körülöttem. Nincs semmi. Próbáld megérteni. Próbáld meg felfogni, hogy mi történik. Semmi nincs a térben. Minden áttetsző.

Aki szerelmes, az mindig a jövendőre gondol, s elébb-utóbb arra vágyik, hogy valami csendes fészekbe félrehúzhassa magát, s ott boldogan élhessen, halhasson és megvénülhessen másodmagával. Az mindig a holdvilágot nézi, s megborzad, ha megszólítják, az megveti társait, s jobb akar lenni náluknál. Jókai Mór

A gyermekek furcsa kis teremtmények. Ha nagyon megijednek, különösen ha olyasmitől, amit nem értenek... nem beszélnek róla. Magukba fojtják. Látszólag, talán, elfelejtik. Az emlékkép azonban mégis ott rejlik bennük, valahol mélyen. Agatha Christie

A depresszióban szürke minden. Az ég, a fák, a szoba fala. Szürkék az emberek, az autók az utcán. Szürke a felkelő nap és a napnyugta a horizonton, szürke köd borítja a világot. Az agyat is.

A szavaknak saját világuk van. Sokszor nem azt fejezik ki, amit írójuk mondani akar.