Frank Schätzing

Semmi sem hozza ki olyan könnyen belőlünk a neveletlen bunkót, mint a mûanyag. A mûanyag szinte könyörög, hogy hagyjuk ott a tengerparton vagy a réten, és ezt a szívességet örömmel meg is tesszük neki.

Ha észrevesszük, hogy szégyelljük magunkat valamiért, akkor azt ne csináljuk tovább. Ha nem szégyelljük magunkat, akkor csináljuk tovább, amíg a jobb érvek meg nem győznek bennünket, hogy átgondoljuk a cselekvésünket.

Az interneten valójában nagyon is megfizetünk dolgokért, méghozzá a lehető legfontosabb fizetőeszközzel: a személyes adatainkkal. Miközben az interneten olvasgatunk, az internet is olvasgat bennünket.

Az internet ugyanúgy elleplezi a keletkezés folyamatát, ahogy a vágóhíd az állatok kolbásszá válását. A net tudatosabb használatához az is hozzátartozik, ha többet gondolunk arra, hogyan keletkeznek a dolgok, és arra, hogy ki él belőlük.

A világnak szüksége van példaképekre. Miért ne mi legyünk azok?

A politika az a mûvészet, amely lehetővé teszi a lehetetlent.

Csak és kizárólag az elégséges fejlődéshez egy teljes egyensúlyban lévő világra lenne szükség, ami végső soron bennszülött giccs. Mese a saját magának teljesen elegendő természeti népről. Sajnálom, de ilyesmi soha nem is volt. A természeti népek általában annak rendje és módja szerint kizsákmányolták az életük alapjait.

A diktátorok olyanok, mint az atomhulladék. Ha egyszer felbukkantak, akkor nem lehet tőlük megszabadulni.

A diktátorok, ha hatalmat kapnak, csak ritkán váltják be az ígéreteiket. Hirtelen felszínre tör a tönkretett gyerekkoruk, az anális szakaszban átélt zavarok, a bosszantó pattanások meg a jó ég tudja még, mi minden. A diktátorok ilyenkor magasról tesznek az emberekre, ők azt akarják végigcsinálni, amit elterveztek, és már meg is teltek a börtönök és az átnevelőtáborok.

Tényleg muszáj mindent szóhüvelyekbe gyömöszölnünk? Ha belenézünk ezekbe, általában kiderül, hogy üresek.

Aki többet tud és több mindent megért, annak nagyobb lesz a felelősségtudata is.

Az enyészet és az élet egy.

Paradox módon a világ, ahogy növekednek a problémái, egyszerûbbé válik.

A végtelen mennyiségû lehetőségből mindenki kiválaszthatja a maga irányát.

A természet (...) minden lehetséges ajánlattal elárasztja az embereket, de leszarja, hogy élnek-e az ajánlataival.

A jelen csak egy másik látószög.

A tinédzserek nem új szavakat találnak ki, bármilyen megdönthetetlenül valljuk is ennek az ellenkezőjét. Az ifjúsági nyelv szezonális jellegû, eldobható szavakat termel ki. Azt a néhány fogalmat, amely fennmarad, megszámolhatod egy abakuszon.

Nem kell az ördögnek elébe menni, jön az magától is.

A technológiától való félelem olyan, mint egy járvány, mint amikor vírusok grasszálnak. A digitális átalakulás ellenzői, ha tehetnék, a levegőbe repítenének valamennyiünket, nem is szólva a vallásos indíttatású gyilkos fantáziákról, mert természetesen azzal is gyanúsítanak bennünket, hogy istent játszunk. A probléma az, hogy az ember csak azt tudja megvédeni, amivel intellektuálisan azonosul. Márpedig nem állnak minden utcasarkon mesterfokozatú informatikus végzettségû tengerészgyalogosok.

A véletlen ott történik, ahol a számításaink nem válnak be.