Khaled Hosseini

Minden nehézség közül, amivel egy ember szembenézni kényszerül, egyik sem akkora büntetés, mint az egyszerû várakozás.

Az embereknek nem szabadna új gyerekeket vállalni, ha már az összes szeretetüket odaadták a régebbieknek.

Egy társadalomnak nincs esélye a sikerre, ha asszonyai iskolázatlanok.

Minden egyes hópihe egy megbántott nőt jelent valahol a világban. (...) Minden sóhaj felszáll az égbe, ott felhőkbe gyûlik, ami aztán apró darabokra törik, és a darabok csendesen lehullnak az emberekre.

Mi olyan megigéző az évszak első havazásában? (...) Talán a lehetőség, hogy ennyire tiszta, érintetlen dolgot láthatnak? Megragadhatják az új évszak, egy új kezdet tünékeny báját, mielőtt megtiporják és elrontják?

Istennek célja van minden megpróbáltatással és bánattal, amit kiró ránk.

Mint az iránytû, ami mindig észak felé mutat, úgy találja meg a férfi vádló ujja is a nőt.

Csendesnek lenni békességet jelent. Nyugalmat. A csendesség az élet hangerejének lehalkítása. A némaság ezzel szemben a kikapcsológomb használata. Üzemen kívül helyezés.

A nap karéja halvány datolyaszilva a keleti égen.

Afgánok és szomáliaiak, és irakiak, és eritreaiak, és szírek. Mind türelmetlenül várjuk a napkeltét, mind rettegünk is tőle. Mindannyian otthont keresünk.

Hallottam, azt mondják, minket nem hívott senki. Nem látnak szívesen. A bajainkat vigyük inkább máshová. De én anyád hangját hallom a tengerárban, s azt súgja a fülembe: "Ó, ha látták volna, kedvesem! Csak a felét annak, amit te. Ha látták volna! Biztosan jóindulatúbbak lennének."

Kalligráfiát idéző, csukott szempilláid mögött ártatlan álom. (...) Fogd meg a kezem! Nem lesz semmi baj.