A vidéki ember csak napilapot olvas, s ha már megvitatta az újság cikkeit, nem tud miről beszélni. Itt igazi csapás, ha valaki gazdag! (...) A gazdagnak még kevesebb dolga akad, mint a többinek, s ezért látszólag még rosszabb. Életük azzal telik, hogy mikroszkóppal tanulmányozzák szomszédaikat; unalmukat nem tudják más gyógyszerrel enyhíteni: mindenki a másik kémje; az első hónapokban az idegen előtt ez leplezi szellemük meddőségét.

Kapcsolódó idézetek

1. A gazdagok gyerekei (...) könnyen lesznek elkényeztetett drogos hülyék, és akármilyen szemtelen, lopós, idegesítő arcok lettek, bizony nem hibásak ők emiatt. Ha mindened megvan, nincs semmi kihívás, és cél, amit elérhetnél. Így nincs sikerélmény sem az életedben, vagyis nincs boldogság, ami nyilván hiányozni kezd egy idő után. Ezt valahol meg kell találni, és elvileg a drogok által kiváltott érzés hasonlít rá, még akkor is, ha kamu. A szülők meg csodálkoznak, hogy kábítószerezik. Szabó Eszter
2. A gazdag embereknek lehet szegényes az élete.
3. Igaz, a gazdagok többet utaznak, mint a szegények, de az ő utazásuknak általában nincs célja, ha országot változtatnak, nem változtatnak környezetet, bizonyos értelemben mindig otthon vannak: a szállodai élet fényûzései és élvezetei megakadályozzák őket abban, hogy észrevegyék a lényeges különbségeket ország és ország, nép és nép között. A szegény ember, aki idegenvezető (...) nélkül kerül összeütközésbe az élet nehézségeivel, alkalmasabb arra, hogy megfigyeljen és emlékezzék. Elisée Reclus
4. A városi ember szegénysége gyötrőbb és nyugtalanítóbb, mint a föld népéé: mert szomszédos a gazdag palotájával, mert ha kimegy az utcára, nem teheti, hogy ne lássa a jobban születetteket, és szegénysége lassankint önváddá és bûntudattá lesz. Szerb Antal
5. A tétlenség jobban megviseli az embert, mint a legnehezebb munka. Akinek dolga nincs, az unalmában még üresebbnek, még céltalanabbnak látja az életet, mint a szegény, aki legalább a pihenés drága és ritka perceinek tud örülni.
6. Meggazdagodni könnyû, akármelyik majom képes rá, és rengeteg majom meg is teszi. (...) De gazdagnak lenni, az egészen más. Amikor egy ember vagyonos lesz, meg kell küzdenie a szabadság gondjával. A választás mérhetetlen tárházával megnyílik egy szakadék is. Én láttam a mélységet, ahogy elpusztít embereket, házasságokat, de legfőképp a gyerekeket pusztítja el.
7. Nincsenek gazdag emberek és szegény emberek. Csak emberek vannak. A gazdagoknak van egy csomó olyan papírdarabkájuk, amiről sokan azt állítják, hogy ér valamit, vagy a feltételezett vagyonuk még ennél is elvontabb, hiszen csak számok a bankok számítógépein. Ezek a "gazdagok" azt állítják, hogy övék a föld, a "szegényektől" pedig gyakran megtagadják, hogy ugyanezt mondják. A rendőrség egyik fő feladata, hogy érvényt szerezzen azok tévképzeteinek, akiknek sok ilyen papírdarabkájuk van. Akiknek nincs, azok is szinte ugyanolyan gyorsan elhiszik és magukévá teszik ezeket a téveszméket. Márpedig ezeknek a téveszméknek nagyon is súlyos következményei vannak a valóságban. Derrick Jensen
8. Az emberek a vagyont és a hatalmat hajszolják, tudást és tulajdont szereznek, fiúkat és lányokat nemzenek, házakat és palotákat építenek. De akármit érnek is el, mégsem elégedettek. Akik szegénységben élnek, gazdagságról álmodnak. Akinek egymilliója van, kettőt akar. Akinek kettő van, tízet. Még a gazdagok és híresek is csak ritkán elégedettek. Õket is szakadatlanul kísértik a gondok és félelmek, míg a betegség, az öregkor és a halál el nem hozza nekik a keserû véget. Minden, amit az ember felhalmozott, eltûnik, akár a füst. Az élet értelmetlen rohanás a mókuskerékben. Yuval Noah Harari
9. Az emberek mindenütt a megoldást keresik. Az agyuk zsibbad (a kereséstől). Annyi minden kavarog körülöttük, és bántja őket. Az arcukon látod az ütések és a fájdalmak nyomát. Bajban vannak. Folyton rohannak. Be kell vásárolniuk, el kell menniük a mosodába, a fodrászhoz, pénzt keresnek vagy sorban állnak a segélyért. A szegényeknek ez a feladatuk, a gazdagoknak meg az, hogy elköltsék a rengeteg pénzüket. Az is munka.
10. Talán ez az oka annak, hogy az emberek úgy belevesznek a saját gondolataikba (...). Nem látják, milyen is a világ valójában. Ha látnák, akkor el tudnának vonatkoztatni a saját álmaiktól és rögeszméiktől.