Vavyan Fable

Jártál az Asszonyok Völgyében, innen hét világgal arrébb? Ama sártekének nyugodt földje ezerféle gyümölcsöt terem, mindkét Napja szívderítő fényt áraszt, holdtalan éjei nem háborítják a meglelt békességet. Az asszonyok férjük, gazdájuk, szeretőjük, apjuk, fivérük elől menekültek oda, és szörnyen boldogok lettek. Elvigyelek, hogy a saját szemeddel lásd őket? Hinnéd-e másképpen, hogy férfiúi nagyképûség nélkül is egészen jól lehet élni?

Bekeveselltem: nem csupán végig-, hanem átélni akarom az életemet!

Az ember még nem tudja igazán, hogy valami baja van a másikkal, amikor arra lesz figyelmes: nem néz rá, ha egymással beszélnek. Talán ez az első jel.

Lehet, hogy a kudarc után elért siker csak félsiker?

Az önbizalmadat csak te adhatod vissza magadnak, és csupán azon a módon, ha barátságosabb leszel magadhoz.

Tágra nyílt szemmel bámulom a nőket. Ha felszednek néhány pozitív kilót, rögvest kövérnek titulálják magukat. És ugyan a kövértől játszva meg lehet különböztetni őket, máris kéjesen mártakodnak az önutálatban. Magabízásuk megtöpped, járásuk elnehezül, hátuk meggörbül. Előnytelen göncöket húznak fel, és lám, máris tényleg kövérré tették magukat.

Amit tiltunk, abból bûn lesz. Ha holnaptól kezdve tilos lenne szemüveget viselni, a rövidlátók két héten belül a maffia hálójába kerülnének.

Némelyeknek mindig kell valami, ami ellen uszíthatnak. Ilyesmivel trükkösen el lehet terelni a figyelmet a sokkal fontosabbról.

Nem szabad nem szeretned magadat, az rosszfelé vezet.

Számolgatni kezdtem a bajaimat. Ez jól bevált trükk, sokan alkalmazzák: én és az emberiség. Ha van 1, azaz egy alapos nyomorod, ám ez oly riasztónak rémlik, mint egy atombaleset, helyette inkább foglalkozz a körülményekkel. Meglátod, mennyi bosszankodni valód jön össze: a meteorológiai nüanszok, a szomszédok, a kocsid, anyád, férjed, fiad - vagy amit akarsz. Megőrülni bármitől lehet, bár ez nem megoldás semmire. De hát nem a valódi megoldások elől futunk élethosszat?!

Ebben a városban szép számmal akadnak súlyos gondok. Hogy mindjárt a legkisebbet vegyem elő, elegendő felrónom az utcák légkondicionálásának hiányát.

Ne szeressen mindenkit, úgysem lehet. Akiket szeret, azokat szeresse méltón. Méltón hozzájuk és önmagához. Akkor nem kell félnie a kapcsolatoktól. Világosabbá válik a viszonya a szûkebb környezetével. Lesz egy menedéke, ahová visszahúzódhat, ha odakinn goromba idők járnak, és mire megint kidugja az orrát, már jóval erősebb lesz.

Tudnod kell, szeretlek, titkolatlanul, oly magától értetődően, miként lélegzetet veszek. Végül is, jó érzés ez nekem. Ám azért viszonzatlanul mégiscsak tök féloldalas.

Vele kevés lesz egy-két együttlét (...). Vele semennyi ölelés sem sok vagy elegendő. Ez halálos vonzerő.

A Világ meséi, s az emberkéz arra való, hogy meg-megtapogassa, érezze az ujjaiból szétáramló gyönyörûséget. Ezt kéz nem festheti át, képzelet nem szebbítheti, legfeljebb eljátszhat a meglévő szépség határtalannak tetsző változataival!

A lélek fájdalmától ne féljetek. A kín elhamvad lassan, akár a tûzrakás. Amikor elfoszlik a füstje is, meglátjátok: elvezetett valahová; megerősödtetek.

Csupán azt tudhatjuk, ami volt. A holnapba csak belesejthetünk. Álmodhatunk róla, s álmunkból magunkkal hozhatjuk néhány képét.

Áldozat nélkül nincs gyilkosság. Ha az nincs, akkor gyilkosról sem lehet szó. Furcsa cukorból készültek a törvények. Csak a bûnözők nem ragadnak bele.

Ahova érdemes elmenni, oda nem vezet rövid út.

A világvége az emberiség által generált folyamat, nem pedig egy dátum.