Fizikai lények vagyunk, akik a részecskék hatalmas sokaságából állunk, amely részecskéket a természet törvényei irányítják. Minden, amit teszünk, és minden, amire gondolunk, ezen részecskék mozgásának felel meg. Kezet rázunk, és az ön kezét alkotó részecskék fel-le mozgatják az én kezemet alkotó részecskéket. Ha üdvözöl, akkor a hangszálait alkotó részecskék levegőrészecskéket hoznak mozgásba az ön torkában, elindítva a levegőt alkotó, egymással szakadatlanul összeütköző részecskék láncreakcióját, egyesek nekiütköznek a dobhártyámat alkotó részecskéknek, elindítanak egy impulzust a fejemben lévő részecskék közvetítésével, így meghallom, amit mondott. Az agyamban lévő részecskék reagálnak az ingerekre, kialakítják azt a gondolatot, hogy ez egy erős szorítás, ezért más részecskék segítségével jeleket továbbítanak a karomban lévő részecskékhez, amelyek a kezemet az önével szinkronban mozgatják. Mivel az összes megfigyelés, kísérlet és érvényes elmélet megerősíti, hogy a részecskék mozgását teljes mértékben meghatározzák a matematikai szabályok, éppúgy nem tudunk beavatkozni a részecskék ezen, a törvények előírásait követő mozgásába, mint ahogy nem tudjuk megváltoztatni pi értékét.