A 17. századot gyakran - és okkal - nevezik a tudomány századának vagy a tudományos forradalom korának, ám az intellektuálisan felvillanyozó időszakban születő elméletek javarészt aprólékos megfigyelések bizonyíthatatlan spekulációkkal vegyülő, zavaros egyvelegéből táplálkoztak.

Kapcsolódó idézetek

1. Azokban a korokban, amikor az ember tudása még csak töredékes volt, az új felismerések csupán a tudomány egy-egy részterületének újjászervezését vonták maguk után; mostanra azonban a tudás olyan egységessé vált, hogy a tények és az elmélet legapróbb elhajlása a teljes intellektuális zavarodottság állapotába sodor.
2. Konspirációs teóriák szövik át az előítéletes gyûlölségek terebélyes szövetét, s hazugságok viselik a hitelesség gúnyáját. Ma nem csupán a tudomány és az értelem, hanem egyidejûleg az irracionalizmus korszakában is élünk. Sokan, akik a tudományos és a technológiai forradalom bûvöletében élünk, el sem tudjuk képzelni, hogy e két világ vetélkedésében a tudás marad majd alul a miszticizmussal szemben, pedig ez is egy lehetséges forgatókönyv. Boldogkői Zsolt
3. A tudományos forradalom nem a tudás forradalma volt. Hanem legfőképpen a tudatlanságé. A nagy felfedezés, amely a tudományos forradalmat útjára indította, annak felfedezése volt, hogy az ember nem ismeri a választ a legfontosabb kérdéseire. Yuval Noah Harari
4. A tudományok olyanok, mint a folyó. Bizonytalan és homályos kezdetek után megvannak a maguk lassú és széles szakaszai, zúgói és zuhatagai; beköszöntenek áradások és olykor aszályos idők is. Sodrást, lendületet gyûjtenek sok-sok kutató munkájából; táplálják, erősítik őket máshonnan érkező gondolatok patakjai; s a szüntelenül fejlődő elméletek és felfedezett összefüggések jóvoltából válnak egyre szélesebbekké és mélyebbekké.
5. A nagy felfedezések nem abból születnek, hogy magunkba mélyedünk, elgondolkodunk és kitaláljuk, hanem abból, hogy megfigyelünk valamit, gondolkodunk, következtetünk, a legtöbb esetben rosszul, változtatunk, megint figyelünk és gondolkodunk, és ennek a ciklikus viselkedésnek, kutatásnak is hívhatjuk, az eredménye lehet valamiféle bizonyítható találmány. Csányi Vilmos
6. A tudomány jövőt fürkésző törekvései, és az ennek nyomán születő következtetések a már megismert és kipróbált törvényszerûségek további általánosításán alapszanak. Az így születő tudományos előrelátások egy része, mondhatjuk, hogy döntő többsége, a későbbi korok során módosul, megváltozik. Az alapirányok azonban általában megmaradnak, és a változások csak a kivitel módozatait érintik, mégpedig az új objektív törvények és összefüggések felismerése következtében. Ezekkel a változásokkal, nehézségekkel a tudomány mûvelői tisztában is vannak, és nem szégyenük ezt bevallani. Nem vindikálják maguknak a csalhatatlanságot, mint a tévelygések kufár apostolai.
7. Mindegyik tudományos forradalom elkerülhetetlenné tette, hogy a közösség elvesse a hagyományos tudományos elméletet egy vele összeegyeztethetetlen másik kedvéért, következésképpen mindegyik megváltoztatta a tudományos vizsgálódás számára hozzáférhető kérdések körét és azokat a kritériumokat, amelyek alapján a szakma eldönti, hogy mi tekinthető értelmes problémának és mi jogos problémamegoldásnak. Mindegyik úgy átalakította a tudományos képzelőerőt, hogy azt kell mondanunk: maga a tudományos munka színterét képező világ alakult át. Thomas S. Kuhn
8. A tudomány hatalmas segítséget ad a bonyolult világmindenség megértéséhez. A tudomány története bebizonyította, hogy eredményeinek se szeri, se száma, és alig telik el hét újabb előrelépés nélkül. A tudományos módszer vonzereje azonban nem csupán óriási erejének és hatóképességének köszönhető, hanem kérlelhetetlen tisztességének is. Minden új felfedezés, minden elmélet a tudományos világ szigorú ítélőszéke elé kerül. A gyakorlatban persze a tudósok sem angyalok. Néha az adatok zavarosak és bizonytalanok. Néha elismert tudósok azután is fenntartják kétes elméleteiket, miután kollégáik elvetették azokat. Egyik-másik tudós a csalástól sem riad vissza. Ezek azonban csupán eltévelyedések. A nagy egészet tekintve a tudomány megbízható tudást kínál számunkra. Paul Davies
9. Sokak szemében a történelem (beleértve az evolúciót is) nem számít tudománynak, mert a jelenségeit nem lehet megismételni, és így kísérleti úton nem bizonyíthatók. De ha ugyanazt a dolgot sokfajta szemszögből, sok tudományterület felől vizsgáljuk, az egymástól független forrásból származó eredmények egy többé-kevésbé független megismétlésnek felelnek meg. A multidiszciplináris megközelítés ettől válik nélkülözhetetlenné. Luigi Luca Cavalli-Sforza
10. A tudomány fejlődésében nem egyszer láttuk, hogy valahányszor az elméletek az elvont jeleknek és körmönfont gondolatmeneteknek csak kevesek részére járható sûrûjévé rendszereződtek, mindannyiszor jött valami új alapvető felfedezés, egy tény vagy új rendszerező gondolat, és ezek egyszeriben világossá és egyszerûvé tették, ami az előbb még érthetetlen volt. Öveges József