Ugrás a tartalomra
A béke sosem állandó. Dagad vagy apad, mint a tenger. Amit itt látsz, az a béke felszíne.
Kapcsolódó idézetek
-
A béke olyan, mint a szivárvány, a földön nyugszik, de íve vége a mennybe vész. Az égbolt fényében fürdik, könnyek és felhők között ível a magasba, de az örök Nap sugara tükröződik benne (...). Az ilyen béke (...) a lélek mosolya, a halhatatlan, távoli fény végtelen áradása.
-
A béke olyan, mint minden nagyon jó az életben: nem tart sokáig. Egy illúzió, amit egy pillanat alatt meg lehet szakítani, és ami ezután örökre elvész.
Leigh Bardugo
-
A béke arra való, hogy az ellenfelek elfelejtsék haragjukat. A harag átmenet, a béke állandó.
G. Hajnóczy Rózsa
-
A béke sajnos mindig csupán látszólagos és átmeneti, végül is csupán színjáték. A világ természetes állapota a háború. Gyakran nyíltan folyik, máskor látens, közvetett módon, vagy csupán elodázzák. Az emberiség jelentős hányada mindig ártani próbál másoknak, vagy el akar venni tőlük valamit, a harag és a széthúzás uralma állandósult, ha pedig éppen nem uralkodnak, készülődnek és lesben állnak. Ha nincs háború, van háborús fenyegetés.
Javier Marías
-
A boldogság nem állandó, hanem hol jön, hol megy. Egyszer csak fölbukkan, majd kipukkad, mint a buborék, és eltûnik.
-
Bármi is legyen a béke, ott van valahol.
-
A legtöbben azt állítják, hogy "békét" szeretnének, de közben nem igazán tudják, hogy ez mit jelent. A béke nem hullik csak úgy ránk az égből. A béke egy mozaik, aminek darabkáit az egymással és a bolygóval való napi interakcióink alkotják.
Mark Boyle
-
Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - vihar,
Örök hullámzás a víz felszíne.
De lent a mélyben háborítlanul
Pihen a tenger s az ember szíve,
Hadd hullámozzék a víz felszíne.
Reményik Sándor
-
A béke nem állandó állapot. Csak pillanatokig éljük át. Elszáll. Elillan, mielőtt észrevennénk, hogy ott van. De bármikor megtapasztalhatjuk, egy idegen kedves gesztusában, egy koncentrálást igénylő feladatnál vagy egy bevált módszer gyakorlásánál. Minden nap átéljük a béke pillanatait, csak tudni kell, hogyan vegyük észre őket. Hogy megélhessük, kiélvezzük. És hogy végül elengedjük őket.
-
A tenger olyan (...), akár egy szeszélyes nő: soha nem lehetett tudni, mikor ereszti haragját a közelében levőkre, hogy aztán - mintha mi sem történt volna -, megbékéljen.