A beszélgetésnek, ha van ilyen mûfaj, a köztesség a lényege: a két beszélgető közötti térben, a kérdés és a válasz köztes idejében történik meg. Kötetlennek tûnik, de van szerkezete; szakmai, mint egy tanulmány, de érezhetően személyes is. A stílusa pedig egyszerre viseli magán a nyilvános megszólalás és a magánbeszéd jegyeit.

Kapcsolódó idézetek

1. Két ember beszélgetése magánügy. Tehát vagy igazán őszinte, s akkor nem tartozik a nyilvánosságra. Vagy a felületen mozog, s akkor nincs értelme. Tolnay Klári
2. A beszélgetés hozzátartozik a barátsághoz. A beszélgetésben megérintjük a másik titkát. Így kerülünk egymáshoz közelebb. Mérlegelés nélkül mondhatunk el mindent. Ám a barátsághoz a hallgatás is hozzátartozik. Anselm Grün
3. A mûvészet, azt hiszem, maga a titok. Egy kép vagy egy zenemû elsősorban mégis csak az érzékekre hat. Kell, hogy legyen benne valami, ami konkrétan nem fogalmazható meg, amit csupán érzünk, sejtünk. Egy regény, illetve egy színdarab sem mindig kizárólag a megfogalmazott történetről szól, hanem mindig sokkal többről, ami a mondatok, az események mögött van. Vojnich Erzsébet
4. Nem beszélni kell, hanem az a fontos, hogy a mû hasson. Hatni pedig arra képes, aki oda akar és tud figyelni, és hajlandó belemenni. Attól, hogy mûvészként interpretálom a saját munkámat, csak leszûkítem az amúgy határtalan interpretációs teret.
5. Egy átlagos beszélgetés abból áll, hogy az egyik ember várja, hogy a másik befejezze a magáról való mesélést, hogy aztán ő maga mesélhessen magáról. Henrik Fexeus
6. Azt hiszem, két ellentétes irány jelenik meg a szövegeimben: legyen bennük valami nagyon egyértelmû, és valami nagyon nem egyértelmû, valami titok. Vizuális típus vagyok, így nemcsak mondatokban, szavakban, nem kizárólag verbalitásban gondolkodom, hanem sokszor megjelenik egy kép is a fejemben, létrejön egy belső tér, aminek a részletei így bejárhatók. Írás közben aztán kiderül, mi mûködik és mi nem. A hangulatok fontosak, a sugalmazás, a titok. A szájbarágós rész nem érdekel. Ahol nincsen semmi titok, ott véget ér az irodalom. Simon Márton
7. Olyan mértékû és minőségû intimitás tud létrejönni az író és az olvasó között, amilyet az író megélt és megteremtett belülről önmagával, mert azt nyújtja át az olvasónak. De az olvasó is olyan jellegû intimitással tudja ezt fogadni, amire már kinyílt belül önmagával. A találkozás ezért sosem lehet csak az egyik, vagy csak a másik felelőssége, mert nemcsak az írás, hanem maga az olvasás is teremtés, vagyis kölcsönösség. Tisza Kata
8. Szeretek beszélgetni, szívesen hallgatom meg a másikat is, de az a tapasztalatom, hogy igazi közelség csak olyankor jöhet létre, ha egy ideig nem szólalunk meg. A gyöngédséget követő béke és nyugalom nélkül nehéz érzékelni egy szerelmi kapcsolat árnyalatait, nehezebben értjük meg egymást. A beszéd és más hangok sokszor a védekezőmechanizmus szerepét töltik be, hogy elkerüljük az igazságot.
9. A színház lényege a gondolkodtatás, és az, bár ez számtalanszor elcsépelt, hogy tükröt tartsunk az adott kornak. És tényleg, nem válaszokat kell adni, mert énszerintem sokkal érdekesebb, amikor gondolkodásra sarkallja a színház vagy egy adott mûvészeti ág a nézőt vagy a hallgatót, a befogadót.
10. Egy beszélgetésben két ember összetalálkozik, és keresi az igazságot. De itt a beszélgetésben két lehetőség van: az egyik, hogy keressük az igazságot, és sikerült a beszélgetés, ha sikerült az igazság valamifajta oldalára rájönni. A másik, ami a legtöbb emberben sajnos megvan, hogy a beszélgetésben érvényesülni akar. És mihelyt érvényesülni akar, akkor cigányútra megy az egész. Lukács György