A börtön egész rendszere rendkívül korlátozó, a sok jó szándékú egyén ellenére, aki mindent elkövet, hogy jobbá tegye. De a jó szándék is kevés önmagában.

Kapcsolódó idézetek

1. A börtön rendszere úgy van kitalálva, hogy egyszerûen elvárják az embertől, hogy úgy szemlélje a világot, mint egy sztoikus filozófus, és nyomjon el magában minden igazi érzelmet. De mindenki, a börtönőrök és a rabok is, időről időre áthágja a határokat. Piper Kerman
2. Egy bûnözőt az nem változtat meg, hogy milyen börtönben ült, jó vagy rossz börtönben. A börtön az mindig is börtön marad. Ott is, aki akar változni, az tud változni. Csak akarni kell.
3. A börtön (...) nemcsak társadalomellenes, hanem emberellenes is, és a legjobb esetben is csak arra képes, hogy visszatükrözze annak a társadalomnak a tudatlanságát, ostobaságát és embertelenségét, amelyet szolgálni hivatott. Eugene V. Debs
4. Az emberek túl korlátoltak ahhoz, hogy valójában szabadok lehessenek! Saját magukat kötik gúzsba, önmaguk emelnek falakat maguk köré. Kiközösítik azokat, akik megpróbálnak kitörni, levetni ezeket a láncokat. Ez az ő biztonságuk. Jim Morrison
5. Minél tovább ül börtönben valaki, annál nehezebb elképzelnie, mi van a falakon túl. Suki Kim
6. Aki magát korlátozza, minden bizonnyal másokkal is szívesen megteszi (természetesen csakis a jó erkölcs nevében), így akarja saját abbéli mély fájdalmát enyhíteni, hogy nem azt teszi, amit szeretne.
7. Jót nehéz cselekedni, de ha az ember valami rosszat akar tenni, az rendszerint túlságosan jól sikerül.
8. A börtön mindennapjaiban egy fikarcnyit sem koncentrálják a bentiek figyelmét arra, milyen lesz majd, ha újra kint lesznek, a szabad világban. Az intézményes lét mindenre árnyékot vet. Piper Kerman
9. A rossz sohase olyan rossz (...), ha az ember rá tud kényszeríteni valakit, akit ismer és szeret, hogy vele együtt szenvedje el. Ez rendszerint nem megy, mindenki túlságosan el van foglalva a maga bajával, és ők akarják rávenni az embert, hogy velük szenvedjen. De ha sikerül, könnyebb elviselni, hogy ez az átkozott világ megy tovább közönyösen a maga útján, s nem vesz tudomást róla, hogy az ember ott áll az utcasarkon. Persze, az ilyesmi nem gyerekjáték a barátok számára. Az ember pokolian érzi magát, amikor szenvedni látja őket. (...) A börtönben egyvalami volt jó: általánossá tette a rosszat, így aztán a szenvedéseik is egyenértékûek voltak. Nem kellett veszekedniük és kölcsönösen az együttérzés hiányával vádolniuk egymást.
10. Vannak jók, vannak rosszak, vannak, akik jók és rosszak egyszerre, de minden egyes személy más, és mindenki képes a változásra. Kristen Ashley