Az ember természetes állapota valamilyen normális értelmesség, hacsak ezt különböző sérülések, testi-lelki betegségek nem csökkentik le a félénkség, a korlátoltság szintjére. Merem állítani és hiszem is, hogy a Leonardók, Newtonok és Einsteinek többen vannak, mint ahogy azt a történelem mutatja, csakhogy gyakran nincs alkalmuk kifejlődni, és így színre lépni.

Kapcsolódó idézetek

1. Felejtsétek el azokat a belétek nevelt emberi korlátokat, hogy a szellemileg fejlett emberek örökké nyugodtak, örökké mosolyognak és örökké egyformák! Semmi sem állandó, minden változik! Minél harmonikusabb, korlátlanabb és szellemileg fejlettebb valaki, annál nagyobb változásokra képes, annál színesebb az egyénisége.
2. A normális ember igencsak illogikus lény, és ebben rejlik az embersége. Van itt értelem, persze, de ezt erősen szennyezik az előítéletek, érzelmek, a gyermekkorból származó meggyőződések, az anyától és apától kapott gének. Stanislaw Lem
3. A civilizációhoz szükséges gondolkodás (...) az egyének privilégiuma - vegyük példának a mi Newtonunkat vagy Einsteinünket. A kollektív intelligencia egyszerû redundanciája nem képes kialakítani az emelt szintû gondolkodást - ahogy közülünk, emberek közül százmillió sem lett volna képes, bármennyire erősen töri is a fejét, előállni Newton törvényeivel vagy a relativitáselmélettel. Cixin Liu
4. Csak azok az emberek nem esznek és alszanak jól, akik túl sokat gondolkodnak! Az egyszerûen gondolkodó emberek a test minden tevékenységét sokkal jobban végzik el, mint az úgynevezett értelmiségiek. Van bennük egy bizonyos békesség, hiszen a zavar és a káosz teremtéséhez bizonyos intelligencia kell. Sadhguru
5. Az az ember is, aki azt mondja, hogy nincs Isten, ellentmond egy fontos filozófiai alapelvnek. Õ mint véges értelemmel bíró személy tesz abszolút kijelentést a végtelen természetéről. Ez olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy mennyi az emberiség teljes tu­dása. Albert Einstein, a Nobel-díjas fizikus azt mond­ta, hogy az emberiség a teljes tudásnak kevesebb, mint egy százalékát képes felfogni. Ha a teljes tudás­nak csupán egy százalékával rendelkezünk, nem lenne lehetséges Isten számára, hogy a maradék kilencven­kilenc százalékban létezzen?
6. A normális ember, a normális test a legritkább dolog a világon. Mindenkinek van valami testi vagy lelki fogyatékossága. Visszagondolt mindazokra, akiket ismert. Az egész világ olyan, mint valami kórház, amelyben sem szépség, sem okosság nem lakik. Hosszú sort látott maga előtt, csupa nyomorult, szánalomra méltó embert. Egyiknek a teste volt beteg, a szíve vagy a tüdeje gyenge, másoknak meg a lelke nem volt ép - akaratának gyengesége vagy az ital utáni sóvárgás gyötörte. William Somerset Maugham
7. Amíg az emberek egyik csoportja számára - például számomra is - elképzelhetetlen, abszurditás a természetfölötti létezése, a másik csoportja számára ugyanilyen evidensen a természetfölötti nemléte az. S ezek valami olyan végső és továbbelemezhetetlen emberi-pszichológiai adottságok, amelyeken észérvekkel nem vagy ritkán (...) lehet csak úrrá lenni.
8. Tisztelem (...) bizonyos embereknek ezt a le nem bírható biztosságát, akik mintha sohasem engednének önérzetükből, és bár jól tudom, hogy ezt gyakran csakis lényük korlátoltságának és minden akadállyal szemben való szerencsés vakságuknak köszönhetik, a pillanatnyi hatás mégis megmarad. Az ilyen embereknek az a képtelensége, hogy magukban valami hibát gyaníthassanak, valamely gyakorlati kérdés szegényes korlátai közt gyakran bizalmat és erőt ad gyors elhatározásra, aminthogy a világ folyásában egyáltalán gyakran sokkal többet ér és többet nyom az ügyességgel összekötött fogyatékosság, mint az ügyetlenséggel párosuló kiválóság. Waldemar Bonsels
9. Az értelemnek megvannak előítéletei, az érzékeknek bizonytalanságai, az emlékezetnek határai, a képzelődésnek villanatai, az eszközöknek tökéletlenségei; a tünemények végtelen számúak, az okok rejtettek, az alakok talán átmenetiek s változók. Ennyi akadály ellen, melyek bennünk vannak, s melyeket a természet kívülről elénk halmoz, mivel rendelkezünk? Lassú tapasztalattal s korlátolt gondolkodással: ezek az emeltyûk, melyekkel a filozófia a világot mozgatni akarja. Denis Diderot
10. Az emberek nem egyenlők! Vannak, akik okosabbnak, szebbnek születnek. Vannak, akik szegény családban születnek, vagy akiknek gyenge a teste... születés, növekedés és tehetség, minden ember különböző! Az emberek azért születnek, hogy különbözzenek! Ezért harcolnak és versenyeznek egymással. A fejlődésnek hely kell. Az egyenlőtlenség nem rossz, az egyenlőség viszont önmagában veszedelem!