A féltékenység mértéke egyáltalán nem jelöli az érzelmi kötődést is! Jelezheti a magánytól való félelmet, a tehetetlenséget, sodródást, amibe a kiszolgáltatott ember belekerül. A magány iszonytatóbb, mint a perpatvarok által felszabdalt kapcsolat.

Kapcsolódó idézetek

1. A féltékeny számára a féltékenység a szenvedély jele, az őszinte érzésé. A viszonzatlan féltékenység éppen olyan rossz, mint a viszonzatlan szerelem. Patrick McGuinness
2. Nemegyszer hangzik el az a feltételezés, miszerint a féltékenységben lemérhető a szerelem foka, vagyis minél féltékenyebb valaki, annál szerelmesebb. Ez természetesen tévedés. Minél féltékenyebb valaki, annál inkább tulajdonorientált, egoista a beállítottsága, és énje a legkevésbé sem erős, hanem éppen ellenkezőleg, gyenge. Ha partnerünk új szerelemmel fordul egy másik ember felé, azt személyes sértésként és énünkre gyakorolt befolyásként értelmezzük.
3. A féltékenység nem jó dolog, az elfojtott, elrejtett féltékenység azonban sokkal veszélyesebb, mint a nyíltan felvállalt. Osho
4. A féltékenység úgy is felfogható, mint olyan törekvés, amely meg akarja óvni a másikat attól, hogy értelmetlenül kockáztassa a közös kapcsolatot. A féltékenység, amíg nem ölt patológiás méreteket, a kapcsolat fontosságáról szól. Megkülönböztetünk preventív (megelőző), reaktív (reagáló) és szorongó féltékenységet. A féltékenység szoros kapcsolatot mutat a gyerekkori tapasztalatokkal, így legkevésbé féltékenyek az egykék, majd utánuk következnek az elsőszülöttek, majd a később szülöttek. A másik fontos hajlamosító tényező az evolúciós hátrány. Minél aszimmetrikusabb valaki, annál féltékenyebb. Szendi Gábor
5. A féltékenység akkor negatív, ha a valóságban nem fenyeget a partner elvesztése, és mégis nagy a félelem. A gyermekkori élmények miatt például előfordulhat, hogy valaki egyszerûen képtelen elhinni, hogy a párja tényleg szereti és becsüli őt. Ilyenkor az önbizalom és az önértékelés hiánya a gond. Aki gyermekként nem kapott elég szeretetet és figyelmet, az később is úgy érezheti, hogy senki nem szereti őt igazán. Egy párkapcsolatban ez túlzott bizalmatlansághoz, a partner fölött gyakorolt kontrollhoz, szélsőséges esetben pedig féltékenységi rohamhoz vezet. Alfons Vansteenwegen
6. A féltékenység mélyén mindig kisebbrendûségi érzés húzódik meg: másokkal összehasonlítva csak alulmaradhatok. "Nem lehet semmiféle örömöd rajtam kívül!" - ezt próbálja rákényszeríteni a másikra. Akit pedig rabságban tartanak, azt folyamatosan megalázzák. Popper Péter
7. Az egyedüllét nem összetévesztendő a magánnyal. A magány az, amitől szabadulni akarsz, mert borzalmasan érzed magad benne. Magány az, amikor a másik embertől függsz érzelmileg. Oravecz Nóra
8. Ha (...) olyan helyzetben bukkan fel a féltékenység, amikor valóban fennáll a veszélye annak, hogy az ember elveszti a párját, nincs sok értelme a gyermekkorral és a gyenge énképpel kapcsolatos összefüggéseket firtatni. Ilyen helyzetben teljesen jogos a féltékenység, mert azt mutatja, hogy jelent még valamit a másik. (...) Ebben az értelemben a féltékenység NAGYON POZITÍV. Alfons Vansteenwegen
9. A féltékenység önértékelési zavart bizonyít, de semmi esetre sem szeretetet vagy szerelmet. Popper Péter
10. A szerelem nem csak azt jelöli, mit érzel a másik iránt. Hanem azt is, hogyan vélekedsz magadról, milyennek látod, hogyan érzed, és hogyan értékeled önmagad ebben a szerelemben. Ha bizonytalan, bátortalan, és magányos vagy, folyton megfelelni vágysz, és felemészt az érzelmi diszkomfort, akkor ideje megérteni, hogy nem kellesz eléggé. Nem ő a megfelelő ember számodra.