A földrajz olyan a tudományban, mint a városok között Los Angeles: hatalmas területre terjed, összeolvad szomszédaival, és roppant nehéz meglelni a központját.

Kapcsolódó idézetek

1. Felfedező és geographus tehát nem egy. Felfedezés és földrajz sem az. És a felfedezések történetében hibásan látják a földrajznak, mint tudománynak a történetét vagy annak legfőbb részét. Különösen akkor, ha felfedezők és évszámok és felfedezett vagy bejárt területek felsorolásával elégednek meg. A felfedezések összessége földrajzi folyamat csak, amely tápot, tárgyakat ad az egyes tudományoknak. Teleki Pál
2. A civilizáció olyan, akár a levegő vagy a víz. Mindenütt, ahol út, - akár csak rés - nyílik számára, behatol, és megváltoztatja a vidék arculatát. Jules Verne
3. A földrajz kulcsfontosságú: behatárolja, mit tehet, és mit nem az emberiség. Persze a politikusok is fontosak, de a földrajz fontosabb. Az emberek döntései - most és a jövőben is - sosem függetlenek a fizikai kontextustól. Minden ország történetének kiindulópontja a szomszédokhoz, a hajózási útvonalakhoz és a természeti erőforrásokhoz viszonyított elhelyezkedése. (...) A földrajz nem egyenlő a sorssal - hiszen az ember beleszólhat az események alakulásába -, de igenis számít. Tim Marshall
4. A bizonyítás olyan, mint egy ösvény: egy jól ismert területről vezet el távoli csúcsokhoz a matematika tájain át. Marcus du Sautoy
5. Az Univerzum olyan lehet, mint Los Angeles. Egyharmad rész anyag és kétharmad rész energia. Robert Kirshner
6. A politikai események magyarázatában a földrajznak nagyobb a szerepe, mint hinnénk. A térképek sok hosszas, elvont eszmefuttatást tesznek egy pillanat alatt magától értetődővé és kézzelfoghatóvá. Krekó Péter
7. Messziről homogénnek tûnhet a világ, de közelről sohasem ugyanaz a térkép és a táj.
8. Nincs olyan absztrakt tudomány, mint a matematika, és nincs annyira univerzális tudomány, mint ugyancsak a matematika. Ott van mindenütt. És minél absztraktabb egy fogalom, annál univerzálisabb.
9. Az igazság olyan, mint egy homok borította város. Előfordul, hogy a homok egyre mélyül az idő múlásával, és előfordul, hogy messzire hordja a szél, felszínre engedve a várost. Murakami Haruki
10. Egy klasszikus hasonlat szerint a tudomány olyan, mint egy világos gömb, amely sötét térben lebeg. A gömb belsejében vannak a tudományos ismeretek, körülötte pedig egy határtalan, ismeretlen birodalom található. Minél nagyobb a tudásunk, annál nagyobb a világos gömb. A nagyobb gömb egyre nagyobb felületen érintkezik a külső sötét térrel, és ezért egyre több a megválaszolatlan kérdés. Ezek a megválaszolatlan kérdések a gömb felszínét borítják, a külső térben pedig csupa olyan kérdés lapul, amelyekről azt sem tudjuk, hogy ilyen kérdés egyáltalán létezhet.