A fordítás, a fordítás - alázat. Fordítni annyit tesz, mint meghajolni, Fordítni annyit tesz, mint kötve lenni, Valaki mást, nagyobbat átkarolva Félig őt vinni, félig vele menni.

Kapcsolódó idézetek

1. A fordítás útkeresés az értelmezés káoszában. Kezdetben csak kapkodom a levegőt, aztán egyszerre megreped a fal, s megnyílnak a titkos ajtók. Az összetett mondatok labirintusában bolyongva ott találom magam történetek, sorsok, érzelmek, gondolatok, a létünket értelmező mondathullámok között. A fordítás alázat. Szenvedény, szerelem és játék. Találkozás nagyszerû elmékkel. De idegmunka is. Vagy olyan, mint megmászni egy leküldhetetlennek tûnő hegyet, néha oxigénmaszk nélkül.
2. A fordítás azt jelenti, erőszakot tenni az eredetin, torzítást és ferdítést alkalmazni rajta az idegen, avatatlan szem számára. És mihez tudunk kezdeni ezzel? Mit szûrhetünk le belőle azon túl, hogy bevalljuk, a fordítás mûvelése szükségszerûen mindig áruló tett is? R. F. Kuang
3. Fordítani annyi, mint hódítani. Egy nép meghódíthatja a másikat, ha annak irodalmát átülteti a maga nyelvére. Íme, a hódítás fennkölt és nemes módja. A meghódított nép nem veszít semmit, a hódító azonban gyarapszik és emelkedik. Lucian Blaga
4. A fordítás mindig ferdítés is. Ha az értelmet híven, szóról szóra tolmácsoljuk egy másik nyelven, akkor szükségképp megváltozik a szavak alakja s ezzel együtt a mondat hangulati velejárója is. Ha pedig csak a hangzást utánozzuk, a mondat muzsikáját, a betûk színét, akkor ennek a gondolat adja meg az árát. Kosztolányi Dezső
5. Megvigasztalni valakit, ha veszteség érte, (...) az elkötelezettséget jelent. Törődést. Azt, hogy az ember enyhíteni akarja a másik fájdalmát, közben pedig hálát ad Istennek, hogy nem vele történt valami rossz dolog. Cassandra Clare
6. A fordítás tulajdonképpen abból áll, hogy az ember kinyitja a könyvet és rögtön problémákkal találja szembe magát, és ez így megy egészen addig, amíg be nem fejezi. Kúnos László
7. A fordítás mint szakma és hivatás egyik megközelítése szerint a fordító csak szavakat egymás mellé rakosgató mesterember, tehát iparos, aki ügyesen bánik az eszközeivel, de tárgyának mélységeibe nem hatol be, vagyis nem alkotó; míg a másik filozófiai definíció szerint a világon minden gondolkodás fordítás, tehát értelmezés. Szerintem meg olyan ez, mint zeneszerző és előadómûvész viszonya: egyik nincs meg a másik nélkül.
8. "Megérteni annyi, mint megbocsátani." Ami megfordítva is igaz. Megbocsátani annyi, mint megérteni. Ha irgalmas szemmel tekintünk egy förtelmes emberre, vagy egy förtelmes tárgyra, akkor már majdnem meg is értjük. Kosztolányi Dezső
9. Sorsát csak az vetheti le, aki azt teljes egészében magára veszi. Alázat. Áldozat. Szolgálat. Türelem. Hamvas Béla
10. Egy fordítás, ha világosabb, érthetőbb, mint az eredeti, rossz. Ez ugyanis azt bizonyítja, hogy a fordító nem tudta megőrizni az eredeti többértelmûségét, és döntött -, ami is bûn. Emil M. Cioran