A fordítás mint szakma és hivatás egyik megközelítése szerint a fordító csak szavakat egymás mellé rakosgató mesterember, tehát iparos, aki ügyesen bánik az eszközeivel, de tárgyának mélységeibe nem hatol be, vagyis nem alkotó; míg a másik filozófiai definíció szerint a világon minden gondolkodás fordítás, tehát értelmezés. Szerintem meg olyan ez, mint zeneszerző és előadómûvész viszonya: egyik nincs meg a másik nélkül.

Kapcsolódó idézetek

1. Gyakorlott fordító mindenkiből válhat, anélkül is, hogy különösebben jó fordító lenne. A gyakorlott fordító végül is elő tud állítani mindenféle szöveget, ezek azonban mind egyformák lesznek. A jó fordító viszont azonosul az íróval, így a fordításai is különböznek egymástól, az alapanyagtól függően. Bart István
2. Számomra a zenész az, aki fogja a hangszerét, és elszórakoztatja a közönséget. Én egyáltalán nem ez vagyok. Én az érzelmek és érzések esszenciáját alakítom át zenei jelekké. A zenei hangok gyönyörûséges dolgok, olyanok, mint a napfény íze vagy a meleg kenyér illata. Én fordító vagyok, hangulatokat tolmácsolok zenével. Fogom a megfoghatatlan érzelmeket, és hallható hangokká alakítom őket.
3. Azért fontos a jó fordító, mert a magyar olvasó szeretné ugyanazt az élményt átélni, mint az eredeti mû olvasója. A jó fordító tehát gondolatolvasó, pszichológus, kaméleon, nyomozó, adott esetben pedig a legkülönbözőbb területek szakértője egy személyben. A jó fordító munkáját az olvasó észre sem veszi, csak akkor lapoz vissza, ha meg szeretné nézni, kinek a mûve ez a csapnivaló fordítás. A jó fordító tehát láthatatlan, csak a rossz fordító látható.
4. A fordítás, a fordítás - alázat. Fordítni annyit tesz, mint meghajolni, Fordítni annyit tesz, mint kötve lenni, Valaki mást, nagyobbat átkarolva Félig őt vinni, félig vele menni. Reményik Sándor
5. A fordítók nem annyira átadnak egy üzenetet, mint inkább átírják az eredetit. És ebben rejlik a nehézség. Az újraírás írás, és az írás mindig tükrözi az író ideológiáját és részrehajlásait. R. F. Kuang
6. A fordító nem szavakat, hanem kultúrát fordít. Bár teljesíthetetlen, de törekedni kell rá. Horváth Viktor
7. A fordítás azt jelenti, erőszakot tenni az eredetin, torzítást és ferdítést alkalmazni rajta az idegen, avatatlan szem számára. És mihez tudunk kezdeni ezzel? Mit szûrhetünk le belőle azon túl, hogy bevalljuk, a fordítás mûvelése szükségszerûen mindig áruló tett is? R. F. Kuang
8. A fordítás útkeresés az értelmezés káoszában. Kezdetben csak kapkodom a levegőt, aztán egyszerre megreped a fal, s megnyílnak a titkos ajtók. Az összetett mondatok labirintusában bolyongva ott találom magam történetek, sorsok, érzelmek, gondolatok, a létünket értelmező mondathullámok között. A fordítás alázat. Szenvedény, szerelem és játék. Találkozás nagyszerû elmékkel. De idegmunka is. Vagy olyan, mint megmászni egy leküldhetetlennek tûnő hegyet, néha oxigénmaszk nélkül.
9. A mûfordító maga is egy szintig belefolyik a szövegbe, hiszen valamit más nyelvre átültetni mindig több, mint szavakat kiszótárazni. Simon Márton
10. A fordító olyan, mint a kicsi gyerek. Elbújik, és közben azt szeretné, ha látnák. (...) Ha valaki dicséri valamelyik szerzőmet, mert nagyon tetszik neki egyik vagy másik regénye vagy drámája, és eszébe sem jut, hogy a szerző a szóban forgó mûvet nem magyarul írta, akkor is a munkám dicséretének tartom, mert elértem célomat. Kúnos László