A gondolkodás az elsődleges a nyelvhez képest, s mivel az emberi agy egyféle, a gondolkodás és a nyelv is alapvetően egyféle, univerzális. A nyelvek különbségei lehetnek látványosak, mint az emberek külső megjelenése, de ugyanúgy csak felszíniek.

Kapcsolódó idézetek

1. Gondolkodásunk (...) nem individuális, mint érzeteink és érzéseink, hanem univerzális. A gondolkodás csak azáltal kap individuális jelleget minden egyes emberben, hogy mindenki a saját individuális érzeteire és érzéseire vonatkoztatja. Az univerzális gondolkodás ilyen módon keletkező sajátos árnyalatai különböztetik meg egymástól az egyes embereket. Rudolf Steiner
2. A nyelv kialakulása egyben korlátja is a gondolkodásnak, mert az adott nyelv jelentősen befolyásolja az elgondolható gondolatok természetét. Csányi Vilmos
3. A nyelvek nem abban különböznek, hogy melyiken mit lehet kifejezni, mert minden nyelven mindent ki lehet fejezni (legföljebb az egyikben rövidebben, a másikban hosszabban); hanem abban, hogy melyiken mit nem lehet kifejezni. Wilhelm von Humboldt
4. Nekem valami bajom van? Mind megkérdezzük magunktól, tûnődve, hogy miért nem nézünk ki, viselkedünk, érzünk úgy, mint mások? Mindegyikünk agya ugyanabból áll (...), és mégis: nincs két egyforma agy. Tehát az, hogy mások vagyunk, hogy egyediek vagyunk, az az emberi mivoltunk legalapvetőbb iskolája.
5. A nyelv közvetít a gondolataink és a világ között, de nem tükrözi a világot: a nyelv vizsgálatából nem tudunk meg semmit a világról vagy gondolkodásunkról, a nyelv olyan, mint egy telefonkészülék: a szerkezete bonyolult, de nincs köze ahhoz, amit közvetít. Nádasdy Ádám
6. Minden egyes nyelv lépcsőfokként mûködhet egy másik felé. Minél több nyelven tud valaki, annál könnyebb lesz megtanulnia egy újabb nyelvet. Ez azért van, mert a nyelvek valahogy olyanok, mint az emberek: rokon nyelvek "családjaiba" tartoznak, amelynek tagjai bizonyos tulajdonságokban hasonlítanak egymásra. A nyelvek hatnak is egymásra, és kölcsönöznek is egymástól. Daniel Tammet
7. Csak az emberi agy, az emberi szó erőlködik, hogy a mögöttest, a teljességet a maga sokoldalúságában leképezze, hogy az öt érzék jelzéseinek összességénél is többet adjon vissza. Holott a legfontosabb szavakat elfelejtettük. Abban a pillanatban, amikor megszólaltunk. S ki-ki, a legtöbb ember csak egyetlen oldalra emlékezik. Vagy arra sem. Csak elképzeli, hogy emlékezik. Bertók László
8. A matematikai gondolkodásban a szavakat majdnem haszontalannak találom. Más típusú gondolkodás, mint esetleg a filozofálás, úgy látszik, sokkal jobban alkalmas a szóbeli kifejezésre. Talán ezért az a véleménye oly sok filozófusnak, hogy a nyelv lényeges az intelligens vagy tudatos gondolkodáshoz. Roger Penrose
9. Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan nincs két egyforma agy. Amit teszünk, gondolunk, mondunk és érzünk, mind befolyásolja legnemesebb szervünk fejlődését, a fejlődés újabb változásokat generál, egészen addig, amíg az akció és reakció láncolata már túl bonyolult ahhoz, hogy felgöngyölítsük vagy visszacsináljuk. Az agyunk tulajdonképpen önmagát építi fel. Nemcsak az adott személy egyedi szükségleteit és funkcióit szolgálja, hanem az illető egyedi tapasztalatai is formálják.
10. Amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk -, természettől fogva egyenlő minden emberben; úgyhogy véleményeink nem azért különböznek, mert egyesek okosabbak másoknál, hanem azért, mert gondolataik különböző utakon járnak s nem ugyanazokat a dolgokat nézzük. Nem elég ugyanis, hogy valakinek jó esze legyen; a fő dolog az, hogy azt jól használja. René Descartes