Ugrás a tartalomra
A gyakran használt szavak idővel alkotóelemeikre esnek szét, vagy fokozatosan átalakulnak más, értelmetlen szavakká.
Kapcsolódó idézetek
-
Az ember bizonyos idő múltán saját szavait is elhasználja. Már nem érzi, mi van mögöttük. Erre új szavakat keres, csak hogy ne alkalmazza a régieket, de az újakban sokszor nincs élet, tartalom, hamisak.
Kosztolányi Dezső
-
A túl sokat ismételt szavak elerőtlenednek és kihalnak, szemben az anyaggal, amelynek alapszabálya épp a monotónia. Az elmének egy vég nélküli szótárra lenne szüksége, eszköztára azonban néhány, használatban elcsépelt szócskára korlátozódik.
Emil M. Cioran
-
Szavak, szavak, szavak. Nyomuk van, és nem jelentenek semmit. Sorrendjüket változtatva változik jelentésük is. Ki az az őrült, aki tönkremenne értük? Ha nem titkolódzunk, keveset érnek a szavak.
-
Amit sokan használnak, az óhatatlanul elkopik és eltorzul. Az lenne meglepő, ha nem menne ki a formájából a kesztyû, amelyben reggel a nagymama húzná a vizet a kútról, délben a kamaszfiú szánkázna vele és este anyuka díszelegne benne az operában. Ilyen milliók által, millió célra használt kesztyû a nyelv. Természetes, hogy változik: enged és kopik, bővül és összeugrik. Elveszti szabályos alakját. Ott veszti el, ahol a legtöbben nyúlnak hozzá: a köznapi szavaknál.
Lomb Kató
-
Van az úgy, hogy a szavak teljesen hatástalanok, amikor elhangzanak, s csak később kapnak jelentőséget.
Agatha Christie
-
Ha túl sokszor ismétlünk el egy szót, annak elkopik a jelentése és elveszti a kapcsolatát a világgal.
Chris Greenhalgh
-
A szerelem idővel szeretetté változik. (...) Vagy unalommá, esetleg gyûlölködéssé.
Popper Péter
-
Vagyunk is,
meg nem is vagyunk.
Épülünk és rombolunk. Valamilyenné válunk és közben
apránként sok mindent tönkreteszünk és elpusztítunk,
s csak a legvégén eszmélünk, mikor már hiába.
Ács József
-
A szavaknak (...) elveszett az értelme a túl sok ismételgetéstől. A tettek mindig hangosabban, erősebben szólnak.
Jennifer L. Armentrout
-
A szavak elkoptak, értelmüket vesztették, mert annyit használtuk őket hiábavalóan (...). Elszívtuk minden erejüket. Olyanok, mint az üres tojáshéj, melyet elhajít az ember.
Palotai Boris