A gyémánt már csak olyan, hogy ad is, vesz is: reményt ad, de elveszi a józan észt.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyémánttól a legkisebb repedés becsének nagyobb részét veszi el ugyan, de a gyémánt csorbája mellett is drágakő marad. (...) Aki pusztán csak mint jó ember részesül megkülönböztetésben, egy bûn által egész értékét elveszti. Kemény Zsigmond
2. Nem mind arany, ami fénylik. Lehet, kedvező körülmények közt, gyémánt is. Karinthy Frigyes
3. Fura az élet, bár gyakran elvesz, jutalmad mindig, hogy újra kezdhetsz. Csillogó gyémántod köddé fakul, majd öledbe hullik váratlanul. Vörös István (zenész)
4. Az idő ad, az idő elvesz.
5. Mindenki, aki mostanában adni akar, inkább csak elvesz valamit. Főként az időt, amit nem lehet visszahozni már. Szöllősi Mátyás
6. Az élet megajándékoz néha egy-egy reményteli pillanattal, de kegyetlenül vissza is veszi, amit adott. Robert Lawson
7. Arany a világ, De gyémántköve csak az ifjúság. Szávay Gyula
8. A kincs mellett megszegényedik a szeretet. Bolyai Farkas
9. Kapós az arany, de nem egyszer veszi is el annak csillámló fénye a kapzsi embereknek szeme fényét, nem egyszer vakítja is az meg ezeket, a midőn elnyeli, s eloltja bennük az ész világát.
10. A boldogság megszerezhető, és el is veszíthető.