A kamaszok nem változtak, ugyanolyanok, mint tíz vagy száz éve. (...) A világ, a környezetük változott meg. A minket körülvevő környezet változott meg, és már sokkal nagyobb nyomás alatt tart mindenkit, nem csak a fiatalokat.

Kapcsolódó idézetek

1. Nagyon megváltoztak a dolgok a gyerekkorunk óta, talán nem annyira, mint szerettük volna, de a világ más hely lett. Gyorsabb, hangosabb, magányosabb. A körülöttünk lévő világgal ellentétben mi egyáltalán nem változtunk, nem igazán. A történelem a tükör, és valamennyien csak önmagunk idősebb verziói vagyunk, felnőttnek álcázott gyerekek.
2. A társadalom gyorsan változik, és bár az idősebbek garantálják a stabilitást és a folytatólagosságot, általában konzervatívak, nemigen haladnak a korral, és végképp nem alkalmasak arra, hogy a szükséges változások élére álljanak. A társadalom viszont ezzel mit sem törődve politikai, gazdasági, mûszaki és környezeti szempontból egyaránt folyamatosan változik. A kamaszok a szüleikkel ellentétben nagyon is részt akarnak venni a változásokban. Izgalomra vágynak, új dolgokat akarnak kipróbálni, szeretik az innovációt, a társadalmi változások élharcosai akarnak lenni. Viselkedésük által az egész társadalom alkalmazkodni tud az új fejleményekhez. A társadalom valójában nem is maradhatna fenn a fiatal generáció újításai nélkül. Dick Swaab
3. A tinédzserek (...) mintha mind egyenlőkké válnának, és nem maradna biztonság a világban. A gyerekkoruknak vége. Egy váróteremben vannak a felnőttkor szélén. A senki földjén, ami már nem az egyik, és még nem a másik. Ez néha irtó jó. Néha totál szívás. Sarah Pinborough
4. Kamaszként mindennel problémánk van, mert kívül-belül változunk. Kialakulóban van a saját szemléletünk, ehhez viszont túl sokat kell feldolgoznunk, megértenünk viszonylag rövid idő alatt. Sokszor összezavarodunk. A félelmet és a szorongást az válthatja ki, hogy nem tudunk megfelelni az érett, a szülőkről leválni képes kis felnőtt képének. Túlzottan is fontossá válik, hogy mit gondolnak rólunk mások. Racionálisan tudjuk ugyan, hogy nem várják el, hogy előbb felnőjünk, mint ahogy képesek vagyunk rá, de tudat alatt mindig meg akarunk felelni egy mások által kialakított vagy jónak gondolt nagykorú, felnőtt élet normáinak. Kováts Laura Rozália
5. Nem azért változtak meg a mai fiatalok, mert úgy döntöttek, hogy ők máshogy akarnak élni, hanem mert egy teljesen más gyerekkort kaptak, aminek ez a következménye. Steigervald Krisztián
6. A gyerekek megsínylik az ilyesmit. (...) Jobban, mintsem a környezetük valaha is gondolná. A fájdalmat, a visszautasítást, a valahova tartozás hiányát. Olyasmi ez, amit nem lehet csupán kedvező életkörülményekkel jóvátenni. Nem pótolja az iskoláztatás, a kényelmes otthon, a biztos jövedelem vagy a kezdő tőke valami szakmához. Agatha Christie
7. Már gyerekként mindenkit érnek olyan külső hatások, melyek könnyebb vagy nehezebb időszakká teszik a kamaszkort. Ezek általában külső befolyások, például nehéz kezdeti élethelyzetek, csúfolások, és az ezekből fakadó kimondatlan fájdalmak, fel nem dolgozott vagy nem értett gondolatok. Kováts Laura Rozália
8. A mai fiataloknak túl sok választási lehetősége van, ez az igazi probléma. (...) Ha folyton választási lehetőségek elé állítanak minket, nem tudunk dönteni. Fredrik Backman
9. Manapság a fiatal fickók mind egyformák: se kurázsi, se kitartás. Nem tudok mihez kezdeni a fiatalokkal, és ők (...) nem tudnak mihez kezdeni velem. Lehet, hogy igazuk van. Némelyiket hallgatva az embernek az az érzése támad, hogy senkinek nincs joga túlélni a hatvanadik évét. Viselkedésük töprengésre késztet: vajon néhányan nem tették-e el láb alól idősebb rokonaikat. Agatha Christie
10. Változunk, hiszen a környezetünk is változik. A régihez való ragaszkodás visszatart a fejlődéstől.