A háború és a háborús készültség súlyos árát egy nép nem csak a szörnyen magas háborús költségekkel, kereskedelmi pangással, a hadsereg állandó fenntartásával fizeti meg, bármilyen magasak is e költségek - hiszen tudjuk, hogy nyolc európai állam évente két-három milliárdot fordít hadi célokra -, hanem azzal is, hogy lehető legdolgosabb, legderekabb polgárait hosszú évek során nagy számban vonja el hivatásuktól és munkájuktól katonáskodás céljára.

Kapcsolódó idézetek

1. A háború vámot szed. Nem csak vért, de feleségeket, a gyerekeinket, a mentális egészségünket is. Ezek járulékos veszteségei a harcnak, amivel védjük a hazát. Ezt egyesek áldozatnak nevezik, én választásnak.
2. A háború kárral jár. Mihail Solohov
3. A háború csúnya dolog, de nem a legcsúnyább. Sokkal rosszabb az erkölcs és a hazafias érzés romlott és leépült állapota, amely azt hiszi, hogy semmit sem ér egy háború. Amikor egy népet puszta ágyútöltelékként vagy szuronyok célpontjaként használnak egy vezető szolgálatára és önző céljaira, az ilyen háború lealacsonyítja a népet. Háború más emberi lények védelmében, amit a zsarnoki igazságtalanság ellen vívnak, háború, amely győzelemre vezeti elképzeléseiket a helyesről és a jóról és amely az ő saját háborújuk, amelyet szabad döntésükkel becsületes cél érdekében folytatnak, az gyakran újjászületésük eszköze. Az az ember, aki semmiért sem hajlandó megküzdeni, és nincs semmi, amivel jobban törődne, mint a személyes biztonságával, az egy nyomorult lény, akinek esélye sincs arra, hogy szabad legyen, hacsak nem kiváló emberek erőfeszítései teszik azzá és tartják meg szabadságát. Mindaddig, amíg az igazságnak és az igazságtalanságnak az emberiség fölötti befolyásáért folyó, állandóan megújuló harca véget nem ér, az embereknek szükség esetén készen kell állniuk háborút vívni az egyikért a másik ellen. John Stuart Mill
4. Ahogy az ember elhatározza, hogy katona lesz és háborúba megy, bátran eltökéli, hogy dacol a veszéllyel, fáradalmakkal, eltûri a sebet, fájdalmat, akár a halált is, de semmiképp sem tudja elképzelni a különös eseteket, amelyekben ezek az általánosságban várt bajok rendkívül kellemetlenül meglepik: ugyanígy jár mindenki, aki nekivág a világnak. Johann Wolfgang von Goethe
5. Minden háború csak halált hoz, sok-sok ember halálát, akiknek dolgozni kellett volna, és nem meghalni. És szegénységet hoz, csapást, nyomorúságot. Akár megnyerik, akár elvesztik, a háborúban csak veszíteni lehet. Wass Albert
6. Gondolj a háborúra! Minden országban van felelős. Egy férfinak vagy egy nőnek el kell döntenie, hogy katonákat küld harcolni. Fiatal embereket, akik szerettek, akikre szüksége van másoknak, férfiaknak és nőknek, akikre gyerekek várnak otthon. Akárki adja is ki a parancsokat, amik életeket kockáztatnak, mérlegeli a döntést. Számításba veszi, megéri-e néhány életet elveszíteni annak reményében, hogy sok másikat megmenthet ezáltal. Igen, szükségünk van ilyen emberekre, de képzeld el, mi volna, ha mindenki ilyen lenne.
7. Különös, mit mûvelt az emberekkel a háború. Mintha elkapott volna minket egy hatalmas gépezet. Az ember nem szabad akaratából cselekedett, ugyanakkor esze ágában nem volt ebből kitörni. Ha ez nem így volna, egyetlen háború sem tarthatna három hónapnál tovább. A hadsereg egyszerûen összecsomagolna és hazamenne. Miért vonultam be? És miért vonult be a másik egymillió hülye még a kötelező katonai szolgálat előtt? Részben a móka kedvéért, részben pedig az "Anglia, én Angliám", az "uralkodj, Britannia", és a többi maszlag miatt. De meddig tartott? Ha egyszer elkapott a gépezet, azt tett veled, amit akart. George Orwell
8. A félelemmel nem könnyû megbirkózni, a háború pedig kimondottan unintelligens módja annak, hogy megoldjuk a problémákat. Ha volt valami, amit megtanultam a hadsereg kötelékében eltöltött idők során, akkor ez az. Nem olyan nehéz elfogadni a gondolatot, hogy egy férfi úgy dönt, inkább megfutamodik a csata színhelyéről. Ha az ember belegondol, voltaképpen logikusnak tûnik. Amanda Quick
9. Egyáltalán nem létezne háború, ha azok finanszíroznák a háborúkat, akik döntenek róluk. (...) Viszont nem azok finanszírozzák a háborút akik döntenek róla - ezt a kellemetlen feladatot az adófizetőkre hárítják (mind a jelenlegi adófizetőkre, a közvetlen adók és az infláció formájában, mind a jövő adófizetőire az államadósság formájában). Stefan Molyneux
10. A társadalom hihetetlen mennyiségû pénzt, energiát képes ölni erőmûvekbe, gátakba, fegyverekbe, de valamiért nem hajlandó az oktatásra, a nevelésre, a gyermekek kultúrájának felépítésére a szükséges rávalót biztosítani. Valószínûleg azért, mert ezek hosszú távú beruházások. Egy értelmes gyermekkort nyújtó drága iskolarendszer csak 20-30 év múlva szolgálná meg az árát az emberszerû, kiegyensúlyozott, kulturált felnőttekben. Ilyen hosszú távú, nem különösebben látványos célokat a politikusok nem szeretnek zászlójukra tûzni. Csányi Vilmos