A hangszeres zene az egyetlen olyan mûvészet, amelyben a forma és a tartalom megkülönböztethetetlenek egymástól. Soha nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, miről "szól" egy zenei kifejezés (...). Egy pikniket ábrázoló Manet-festmény a piknikről szól. A hangszeres zene szépsége, úgy tûnik, nem kívülről, hanem belülről fakad.

Kapcsolódó idézetek

1. A zene a mûvészet legtökéletesebb típusa. A zene sohasem fedi fel legvégső titkát. Így értjük meg a korlátozás értékét a mûvészetben. A szobrász könnyen lemond a színről, a festő a való méretről. Ezzel a lemondással elkerülhetik a valóságnak nagyon is érthető visszaadását, a csupasz utánzást és a gondolatoknak túlságosan érthető, értelemhez szóló ábrázolását. Éppen tökéletlensége által éri el a mûvészet a tökéletes szépséget. Oscar Wilde
2. A mûvészet nem a szépségről szól, hanem a különösségről. Az, hogy a mûvészet többnyire (de távolról sem mindig) szép dolgokat hoz létre, nem cél, hanem következmény. Ha sikerül megragadóan ábrázolni az egyediben az általánosat, azt hajlamosak vagyunk akkor is szépnek érzékelni, ha amúgy távolról sem szép maga a dolog, amit ábrázol. Van olyan mûvészinek tûnő alkotás is, ahol érezhető, hogy a szépség önmagában cél, és nem csak a különösség következménye - nos, az ilyet szokás giccsnek nevezni. Mérő László
3. A mûvészet az, ami valamiféle valóságot fejez ki. A mûvész képes arra, hogy benyúljon valamely, számunkra megközelíthetetlen világba (...), megragadjon valamit, azt ki is hozza onnan, és úgy tudja kifejezni, hogy én, a hallgató, olvasó, néző is megérezzem, hogy miről van szó. Vekerdy Tamás
4. A mûvészet, azt hiszem, maga a titok. Egy kép vagy egy zenemû elsősorban mégis csak az érzékekre hat. Kell, hogy legyen benne valami, ami konkrétan nem fogalmazható meg, amit csupán érzünk, sejtünk. Egy regény, illetve egy színdarab sem mindig kizárólag a megfogalmazott történetről szól, hanem mindig sokkal többről, ami a mondatok, az események mögött van. Vojnich Erzsébet
5. A hangszerelés egy kicsit olyan, mint a festőmûvész festékei. Zenei színek vannak a fejünkben, és a paletta végtelen. A különbség csupán az, hogy a mûvész maga alkotja a képet, a zeneszerző viszont másokra bízza, hogy előadják, amit írt. Andrew Lloyd Webber
6. A matematikus is, a muzsikus is, végső fokon minden igaz mûvész, a dolgok belső absztrakt szépségét, harmóniáját, összefüggéseit igyekszik kifejezni. Mindegyik a maga nyelvén. A zenét sokan megértik. A matematikát kevesen. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének a matematikusnak ugyanolyan élményei az alkotás közben, ugyanolyan esztétikai élményei, mint amilyenek keletkeznek bennünk, ha valami nagyon szép zenemûvet hallgatunk, vagy amit átél a zeneszerző akkor, amikor rájön arra, hogy mi való ide, mi az az igazán szép. Alexits György
7. A mûvészet természeténél fogva valami olyat próbál megragadni, ami megragadhatatlan. Az ember minden mûalkotással eszközt teremt, hogy kifejezzen valamit, egyetlen dolgot, amiről a mûvészet eredetileg szól. Veres Attila
8. A mûvészetek közül a zene gyakorolja a legközvetlenebb hatást az emberre, azt tudjuk a legkönnyebben befogadni, a következő viszont - a látvány mûvészete: a festészet és a tánc mellett - talán éppen a költészet. Azért kapcsolom közvetlenül a zenéhez, mert a költészetben is van zeneiség.
9. A mûvészet nem az eszközök, hanem a szellem mûve. Az eszközök hatását nem szabad érezni rajta. A hangján sem szabad hallanunk, hogy durva dörzsölés fizikai eredménye. A mûvész lelke határozza meg tárgyát és lényegét alkotásának. Teljesen szabad. De aki ezzel a szabadsággal visszaél, és nem őszinte hanggal, színnel, alakkal lép elénk, nem mûvész. Ámító, gyakran önámító. G. Hajnóczy Rózsa
10. Vannak időalapú mûvészetek. A film, a zene, a színház, mind időalapú mûvészet. Van eleje, közepe és vége. Az elejétől kezdve figyelned kell. Ahhoz az időszakaszhoz vagy kötve. Csak ily módon tudod átélni. De van a festészet. Nincs eleje, nincs közepe, és nincs vége. Azt látod, amit szeretnél, és akkor, amikor szeretnéd. Nincsenek korlátok. Egyszerûen csak ott van.