A hatalom, még ha feltételes is, még ha hajszálon függ is, félelmet kelt és ürességet teremt, megfoszt az emberi kapcsolatoktól és magányra kárhoztat.

Kapcsolódó idézetek

1. A félelem, a szorongás, még ha irreális is, kifejti a maga pusztító hatását. Böjte Csaba
2. Szörnyû dolog, ha valakinek nincs saját hatalma. Ha megtagadnak tőle dolgokat. Libba Bray
3. A titok elszigetel, lehetetlenné teszi az érzelmi megosztást, kitárulkozást, mindazt, ami minden barátság, minden valamirevaló érzelmi kapcsolat alapja: egyszóval lelki magányra kárhoztat.
4. A félelem kis mennyiségben hasznos, de ha állandó, nyugtalanító társ, lassanként felemészti az embert. Nehezen tudja teljesíteni a kötelességét az, aki fél. Christopher Paolini
5. A tartós egyedüllét egyfajta ürességérzést okoz, megkérdőjeleződik az élet értelme. Hosszabb távon depressziós tünetek jelentkezhetnek, szélsőséges esetben ön és/vagy közveszélyessé válhat az ember. Méder Áron
6. Lehet értelmetlen szenvedést, megalázást, félelmet okozni a másik embernek, vagy magára hagyni segítség nélkül, amikor erre lenne szüksége. Popper Péter
7. A magány különös dolgokat mûvel az ember lelkével. Nem csupán megsebzi, de fel is kavarja. Robert Lawson
8. Az emberek még az emberektől is félnek. Attól, amit az emberek gondolnak, attól, amit az emberek mondanak, és még attól is, ami az emberi kívánságokból születhet.
9. Néha az is megnyugvással tölti el az embert, ha nem hallgatnak rá. A hatalom felelősséggel jár. Iain Menzies Banks
10. A bûntudat magányossá tesz, a bûntudat elszigetel.