Ugrás a tartalomra
A jó, a vonzó hipotéziseknek az a legfőbb hasznuk, hogy a kutatókat a részben vagy egészen ismeretlen területek vizsgálatára sarkallják. A gyenge önbizalommal rendelkező kutatóknak gyakran jól jön egy egyszerûen megfogalmazott hipotézis a kísérletezéshez szükséges erő összpontosításához. Az agresszívabb személyiségek pedig szívesen tekintik mások hipotéziseit megsemmisítendő céltáblának. Tulajdonképpen mindegy is, hogy a kísérletezési vágy motivációja pozitív vagy negatív előjelû. Legtöbbször a kettő együtt jelentkezik. A hipotézist általában lerombolják, és egy-két éven belül elfelejtik. Új eredmények keletkeznek, és új hipotézisek sarjadnak a helyükben, akár a gombák.
Kapcsolódó idézetek
-
A kutatók szemében teljességgel logikus és helyénvaló dolog felhagyni egy reménytelennek tûnő programmal, és több sikerrel kecsegtető téma után nézni. Ami elfogadhatatlan, az az, ha a kudarc után a kutató jelentéktelennek minősíti a kérdést, és kézlegyintéssel próbálja nem létezővé tenni.
Elaine Morgan
-
Ha egy eredmény új és fontos, akkor más kutatóknak más laboratóriumokban ki kell tudniuk próbálni, és újratesztelni a jelenséget és változatait, és ki kell deríteniük, hogy az eredmény csak egyszeri, véletlen szerencse volt (...). Ezt nevezik a kutatók replikációnak: ha egy hatás többszöri próbálkozással sem replikálható, akkor a tudomány bocsánatkérések közepette meghátrál. A replikációs folyamat a tudomány immunrendszerének mondható: elárasztja az újonnan bevezetett alanyokat, és kiöli közülük azokat, amelyek nem tartoznak a tudományhoz.
Jordan Ellenberg
-
Az emberi személyiség nagyon gazdag és sokszínû, ezért nehéz megmondani, hogy ki válik majd jó kutatóvá. Ugyanakkor vannak olyan ismérvek, amelyeket nem én fogalmazok meg elsőként, nem lehet azonban elégszer hangsúlyozni: az elhivatottság és a kitartás mellett elengedhetetlen a belső érdeklődés, amely segíti a kutatót, hogy elmerüljön abban az örömben, amit a kutatás jelent. Ha úgy bele tud feledkezni munkájába, mint egy festő az alkotásba, akkor bontakozhat ki igazán. A kutatás szeretete a legnagyobb hajtóerő egy tudományos munkát végző ember számára.
Perczel András
-
Igazából nem vagyunk képesek egyik tudományos modell végleges bizonyítására sem. Ehelyett a tudósok kísérletek sorát folytatják le és megfigyeléseket tesznek. Csakis abban az esetben válhat a modell széles körben elfogadottá, ha kiállja ezen tesztek próbáját. Bármilyen modell vagy elmélet legfontosabb eleme azonban az, hogy jóslásokba kell bocsátkoznia, és annak esetlegesen téves volta érvényteleníti majd a modellt. Amennyire mindnyájan szeretjük, hogy ha igazunk van, a jó tudomány éppen annyira törekszik arra, hogy megcáfoljon minket.
-
Ha egy nagy képzelőerővel megáldott kutató fejéből valamilyen új ötlet pattan ki, az az eseményeknek az evolúcióból ismert természetes kiválasztódáshoz hasonló láncolatát indítja el: az elképzelések a szilárd empirikus vizsgálatok mérlegére kerülnek, a téves hipotézisek kirostálódnak, a helyesek pedig elterjednek.
Daniel Goleman
-
Az ember ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy megismerje és megmagyarázza a körülötte lévő világot - de nem feltétlenül úgy, hogy tudása pontos és valósághû, hanem hogy pszichológiailag kényelmes legyen. Azaz kielégíthesse az adott csoport vágyait, összhangban legyen saját maga és az őt körülölelő csoport korábbi hiedelmeivel és világnézetével, továbbá megnevezze és egyben csoportján kívül helyezze a problémák felelőseit. Az elméleteknek nem kell igaznak lenniük, a fontos, hogy megnyugtatóak és "hasznosak" legyenek. Az önkiszolgáló hazugság sokkal kellemesebb, mint a kényelmetlen igazság.
Krekó Péter
-
Egy ismeretlen dolog ismertre való visszavezetése megkönnyít, megnyugtat, kielégít, ezenkívül a hatalom érzését kelti. Az ismeretlen veszélyt, nyugtalanságot, gondot okoz, - az (...) ösztön arra törekszik, hogy megszüntesse ezeket a kínos állapotokat. Első alapelv: bármilyen magyarázat jobb a semminél.
Friedrich Nietzsche
-
Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül.
Carl Sagan
-
A jó kutató jól tûri, hogy a kísérletei nem sikerülnek. Ha valami előző nap nem ment, nem csügged, hanem még nagyobb lelkesedéssel vág bele másnap. Akit bénítanak a sikertelenségek, az nem tud nagy áttörést elérni.
Nusser Zoltán
-
Tanítani jó dolog, de szerintem csak akkor lehet igazán jól tanítani, ha az ember maga is kutat. Ugyanis a tanítás öröme és lelkesedése összefügg az új információk megszerzésével. Nem baj, ha valaki nem olyan eredményes, látszólag kevésbé megbecsült kutató, akkor is jól tudhat tanítani, ha megéli kutatásában az újdonság és megismerés belső örömét.
Perczel András