Ha egy nagy képzelőerővel megáldott kutató fejéből valamilyen új ötlet pattan ki, az az eseményeknek az evolúcióból ismert természetes kiválasztódáshoz hasonló láncolatát indítja el: az elképzelések a szilárd empirikus vizsgálatok mérlegére kerülnek, a téves hipotézisek kirostálódnak, a helyesek pedig elterjednek.

Kapcsolódó idézetek

1. A nagy felfedezések nem abból születnek, hogy magunkba mélyedünk, elgondolkodunk és kitaláljuk, hanem abból, hogy megfigyelünk valamit, gondolkodunk, következtetünk, a legtöbb esetben rosszul, változtatunk, megint figyelünk és gondolkodunk, és ennek a ciklikus viselkedésnek, kutatásnak is hívhatjuk, az eredménye lehet valamiféle bizonyítható találmány. Csányi Vilmos
2. A kutató (...) a munkája során nem azzal a precíz logikával dolgozik, amellyel később az eredményeit megfogalmazza, hanem tapogatódzó, intuitív, többé-kevésbé homályos és véletlenszerû gondolati utat jár be, és a helyes irány "megérzésében" a vizsgált témáról alkotott szemléleti képére támaszkodik.
3. Sok tudományos felfedezés születik oly módon, hogy a megfigyelő valami váratlan, valószínûtlen, sőt látszatra lehetetlen jelenségre bukkan, ám nem veti el, mint képtelenséget, hanem makacsul a nyomába ered.
4. Az ötlet felmerülése nem az egyén valós lehetősége, hanem a tudományos rendszeré, a tudományiparé, amely elegendő pénzt kap arra, hogy milliókat foglalkoztasson, és ha ennyien dolgoznak, akkor természetes, hogy akár akarják, akár nem, születnek új felfedezések. Nem azért, mert (...) valaki elhatározta, hogy nagy ötletekkel dolgozik majd, és megváltja a tudományos világot, hanem azért, mert sokan vagyunk, és érvényesülnek a nagy számok törvényei. A felfedezés, bármilyen különösnek is tûnik, a tudományos rendszer jelensége. (...) Az ötletek a levegőben lógnak, az csak a kérdés, hogy ki kapja el egyiket, vagy a másikat. Nem attól születik ötlet, hogy X vagy Y tudós létezik. Az ötleteket a rendszer szüli, és a szorgosok kapják el. Csányi Vilmos
5. A jó, a vonzó hipotéziseknek az a legfőbb hasznuk, hogy a kutatókat a részben vagy egészen ismeretlen területek vizsgálatára sarkallják. A gyenge önbizalommal rendelkező kutatóknak gyakran jól jön egy egyszerûen megfogalmazott hipotézis a kísérletezéshez szükséges erő összpontosításához. Az agresszívabb személyiségek pedig szívesen tekintik mások hipotéziseit megsemmisítendő céltáblának. Tulajdonképpen mindegy is, hogy a kísérletezési vágy motivációja pozitív vagy negatív előjelû. Legtöbbször a kettő együtt jelentkezik. A hipotézist általában lerombolják, és egy-két éven belül elfelejtik. Új eredmények keletkeznek, és új hipotézisek sarjadnak a helyükben, akár a gombák. Georg Klein
6. Egy adott probléma gondos feltárásával és elemzésével a megoldás zseniális ötleteit mintegy "ki lehet provokálni". Jared Diamond
7. A tudós naiv hittel szerkeszti elméleteit, sokszor szertelenül, vad fantáziával. Ezek az elméletek nem igazságok, nem felismerések, nem megtalált törvények, hanem modellek, mûködő elmekonstrukciók, be lehet őket indítani, szabadon változtatni, egyszerûsíteni, bonyolítani, lehet velük játszani. Többek között ki lehet őket próbálni a gyakorlatban. És ekkor az elmélet sorsa eldől, vagy eredménytelen a gyakorlatban, és akkor rövidesen a szemétdombra kerül, vagy valamivel jobb, mint amit eddig alkalmaztunk, valamit pontosabban ír le vagy jósol meg, mint az előző elmélet, és akkor használjuk. Használjuk, hiszünk benne, mindaddig, amíg egy jobb nem akad. Ennyi a tudomány, nem több és nem is kevesebb. Csányi Vilmos
8. Ha valamit meg akarsz magyarázni, próbálj kitalálni minél több elképzelhető magyarázatot. Azután eszelj ki olyan kísérleteket, amelyekkel sorban mindegyiket meg lehet cáfolni. Sokkal valószínûbb, hogy amelyik túléli ezt a darwini szelekciót a "munkahipotézisek" közül, az lesz a korrekt válasz a problémánkra, nem pedig az első, többé-kevésbé véletlenül feldobott magyarázat. Carl Sagan
9. A tudománynak egyensúlyt kell tartania a szkeptikusok és az elmélkedők között - ők azok, akik nagy hálót vetnek ki, szabadjára engedik a képzelőerejüket, és fontolóra veszik, "mi lenne, ha". A tudás hálója úgy bővül, hogy a hozzánk hasonló elmélkedők által szállított eredeti ötleteket vizsgálatnak vetik alá. Ha a tudományt csak szkeptikusok mûvelnék, nem sok újításra kerülne sor. Daniel Goleman
10. Az igazán jelentős fölfedezések többségét egyetlen röpke pillanat ihletének köszönhetjük. Persze, egy csomó fárasztó, aprólékos, előkészítő munka szükségeltetik először, de ami aztán eldönti a dolgot, az, mondjuk, egy hulló alma vagy gőzölgő teaforraló vagy a kád szélén kicsorduló víz látványa. Valami bekattan a megfigyelő agyában, s aztán minden a helyére kerül. Terry Pratchett