A jó színház társként kezel, soha nem alattvalóként, olyan, mint a szerelem. Soha nem adhat válaszként kész megoldásokat.

Kapcsolódó idézetek

1. A jó színház olyan, ami után a néző változni tud. (...) És milyen egy jó találkozás egy másik emberrel? Ami után én vagy ő változni tudunk. Vecsei H. Miklós
2. A jó színház mindig társadalomkritikus és mindig éles dolgokat fogalmaz meg.
3. A színház fura mûfaj, itt nincsenek független vagy állandó értékek: mindig másokkal együtt érvényes az, amit én éppen csinálok. Nélkülük nem megy. Örökösen változó, kiszámíthatatlan, mindig van benne izgalom. Attól még, hogy én ma jó voltam a színpadon, nem jelenti azt, hogy holnap is az leszek... az is csak pillanatokra érvényes, ha azt érzem, igazán remekül összejött egy-egy előadás, a többiekkel és a közönséggel is mûködött a láthatatlan kémia. Lovas Rozi
4. A színháznak nagyon érzékenyen kell közvetítenie a nézőknek, sokszor a dolgok előtt járva. Jelezni, hogy mire kellene figyelni, vagy rátapintania arra, ami a nézőket izgatja, érdekli. Ez dolga a színháznak. De azt sem jó sulykolni, hogy minden rossz. Nem jó nyomasztani. Máté Gábor
5. A színház sok mindentől megvédi az embert, hiszen mindazt a felgyülemlett feszültséget, amit hordozunk, ki tudjuk mondani, el tudjuk játszani. Nem érzem, hogy bennem marad, és mint egy fekély vagy árnyék folyamatosan követ.
6. A színház mindig a társadalom tükre, fontos véleményt alkotnunk. Nem az a feladatunk, hogy nyíltan politizáljunk, hanem az, hogy a színház eszközeivel mutassuk meg, mit gondolunk a jelenről.
7. A színház óriási igénybevétel, olyan, mint egy gyár, ahol az ember aláveti magát mindennek. Részese egy rendszernek, egy alkalmazott, annak minden jó és kevésbé jó hozadékával. Ez nagyon nagy áldozatokkal is jár, de egyben sokat is ad. Kamarás Iván
8. Egy párkapcsolat (...) soha sincs kész, soha nem nyeri el végső formáját. A jó párkapcsolat egy út, amelyet önálló lényként, a társunkkal közösen, az elköteleződés biztonságában járunk, ahol egymást ismerve, egymásra figyelve, egymással kommunikálva, egymás kezét szorítva jutunk át a kríziseken.
9. A rossz színház nagyon pontos képet ad arról, milyennek kellene lenni, ezen keresztül nevel, lényegében a közhelyszerû jóra nevel. Azt akarja bizonyítani, hogy van jó törvény és rossz törvény, jó ember és rossz ember. Megoldást ad. Kész formákat ad. Ha úgy akarom, ebben hasonlít a jog felfogásához. A jó színház ezzel szemben elgondolkodtat, mert neked kell elvégezni a feladatot, hogy mi az adott helyzetben a jó döntés, nem rág a szádba kész feleleteket.
10. A színház a kiválasztottaké. S ebben nincs arisztokratizmus. Hiszen a kiválasztás önhatalmú. Mindenki kiválaszthatja magát. Váradi Hédi