A kíváncsisággal rendszerint párosan jár a káröröm, ha baj van; és az irigység, ha valaki boldogúl.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek irigysége mutatja, hogy mennyire boldogtalanoknak érzik magukat; mások tetteire irányuló folytonos figyelmük pedig jele annak, hogy mennyire unatkoznak. Arthur Schopenhauer
2. Az irigységnek rokona és gyakran velejárója a kapzsiság. Alfred Adler
3. Az irigység az emberi természetben rejlik: mégis bûn ez és egyben szerencsétlenség. Arthur Schopenhauer
4. A kivételes szerencse hû kísérője az irigység.
5. A nagyság irigységet vet, az irigység gyûlöletet teremt, a gyûlölet hazugságot szül. Joanne Kathleen Rowling
6. Némelyik ember irigyli a másik boldogságát, holott lelkét kellene irigyelnie, mely a boldogság befogadására és átérzésére képes. A történéseknek mindig saját lelkünk ad súlyt és jelentőséget.
7. A népszerûségre vágyó emberek boldogsága másokon múlik; az örömöt keresők boldogsága a hatalmukon kívülálló hangulattal együtt ingadozik; a bölcs ember boldogsága viszont a szabad akaratából végrehajtott tettekből ered. Marcus Aurelius
8. Az irigység a legtermészetesebb, egyben a legegyetemesebb érzés: még a szentek is irigykednek egymásra. Emil M. Cioran
9. A kíváncsiság jutalma inkább felszabadulás a nyugtalanság alól, semmint örömérzet; a tudatlanságtól jobban szenvedünk, mint amennyire a tudásnak örvendünk. Samuel Johnson
10. Az irigység természetünknek az az alantas vonása, melynek révén epekedve és búslakodva tekintünk arra, amit másokban boldogságnak vélünk.