Az irigység a legtermészetesebb, egyben a legegyetemesebb érzés: még a szentek is irigykednek egymásra.

Kapcsolódó idézetek

1. Az irigység a leghiábavalóbb érzelem. Az ember időnként irigyel valakit amiatt, amit az illetőről feltételez, de ilyenkor valójában csak egy nem létező valóság miatt támadt fel benne ez az érzés.
2. Az irigység az emberi természetben rejlik: mégis bûn ez és egyben szerencsétlenség. Arthur Schopenhauer
3. Az irigység természetünknek az az alantas vonása, melynek révén epekedve és búslakodva tekintünk arra, amit másokban boldogságnak vélünk.
4. Az a félelmetes, hogy az ember irigy. Lényegénél fogva az... azt hiszem, az irigység a létért való ösztönös harc egyik eleme. Benne rejlik a génekben. Jurij Trifonov
5. Az irigység, csakúgy mint a harag vagy a gyûlölet, önmagába visszaforduló, negatív érzelem. Azaz arra nézve fájó és káros, aki érzi.
6. A nagyság irigységet vet, az irigység gyûlöletet teremt, a gyûlölet hazugságot szül. Joanne Kathleen Rowling
7. Az irigység és a féltékenység annak számára is abszurd, aki érzi, mivel - hacsak nem vetemedik erőszakhoz - ő maga az egyetlen áldozata. Az ingerültsége nem akadályozza meg azokat, akikre irigy, hogy további sikereket, vagyont, elismerést élvezzenek. Matthieu Ricard
8. Szörnyû dolog a féltékenység. (...) Ha az ember gyalázatosan érzi magát, irigyli mások boldogságát. Graham Greene
9. Mindig irigykedik egymásra a két nem, a nappal és az éjszaka, a jó és a rossz, ettől olyan fantasztikus az egész! Minden szeretet más, csak a gyûlöletek egyformák. Vavyan Fable
10. Ó, irigység, te számtalan gonoszság gyökere s az erények ölő férge! Minden más bûnnel (...) jár valami kellemes is, de az irigységgel semmi egyéb, mint kedvetlenség, harag és dühöngés. Miguel de Cervantes