Ugrás a tartalomra
A korai Univerzum "receptje" a következő: vedd az egy fotonra jutó elektromos töltést nullának, az egy fotonra eső barionszámot 1/1 milliárdnak, az egy fotonra eső leptonszámot pedig határozatlannak, ám mindenesetre jó kicsinek. A háttérsugárzás jelenlegi 3 kelvin hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletekre vedd a hőmérséklet értékét az Univerzum akkori és jelenlegi méretének arányában magasabbnak. Keverd meg az anyagot alaposan, hogy a különböző részecskék eloszlását a hőmérsékleti egyensúly feltételei szabják meg. Helyezd el az egészet egy táguló Univerzumban, ahol a tágulás ütemét a benne lévő anyag keltette gravitációs tér határozza meg. Ha elegendően sokáig vársz, ebből a kotyvalékból kifő a mai Világegyetem.
Kapcsolódó idézetek
-
Nehéz elfogadni, hogy mindez csak egy parányi csücske egy nyomasztóan ellenséges Univerzumnak. És még nehezebb felfogni azt, hogy ez a mai Világegyetem elképzelhetetlenül szokatlan kezdeti feltételekből fejlődött ki, és vagy dermesztő hideg, vagy elviselhetetlen forróság vet majd véget neki.
Steven Weinberg
-
A kérdések kérdéseket szülnek. Elképzelhető, hogy mindenre csupán egy válasz létezik? Egyetlen válasz, amely belefér egy mondatba, egy képletbe? Egy olyanba, hogy utána az ember a homlokára csap, hogy hát persze! Végtére a tudósok is ilyesmit keresnek. A nagy, egységesítő elméletet. Az ősrobbanáskor az univerzum egyetlen forró szósz volt. Bumm! Egészen biztosan látványos, de most őszintén, azért a későbbi világmindenség, benne a galaxisokkal, napokkal, üstökösökkel és bolygókkal, amelyeken fajok milliói sétafikálnak, összehasonlíthatatlanul komplexebb.
Frank Schätzing
-
Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületû semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert, aki kidolgozta a kvantumelméletet, hogy bebizonyíthassa önmaga létezhetőségét, holott az emberi lény nem más, csak az elemirészecske-hordalék tökéletlen biológiai eszköze a saját anyagának megismerésére.
-
Figyelemreméltó, hogy egyetlen papírlapra leírhatjuk az összes, negyvenhárom nagyságrendet átfogó fizikai jelenséget irányító törvényt, a Világegyetem 10 milliárd fényévnél is távolabbi zugaitól a kvarkok és a neutrínók mikrovilágáig. A papírlapon csak két egyenlet állna, Einstein gravitációelmélete és a Standard Modell. Számomra ez adja meg a legalapvetőbb szinten a természet végső egyszerûségét és harmóniáját.
Michio Kaku
-
A világegyetem kialakulásáról alkotott elméletek végső soron spekulációk: a fizikában ugyanis csak azok a megállapítások fogadhatók el tudományos tételeknek, amelyek a gyakorlatban igazolhatók, kísérletileg megismételhetők. Uraim, tessék megpróbálni!
-
Ha az alapoktól kezdve akarsz elkészíteni egy almás pitét, akkor előbb ki kell találnod hozzá az Univerzumot.
Carl Sagan
-
A mi nagyságrendünkben a világ főképpen halmazokba csoportosuló - az ismerős 1 + 1 = 2 egyenlet alapján -, különálló tárgyakból áll. Ezért kódolta az evolúció a génjeinkbe ezt a szabályt. Talán teljesen más lenne a számtanunk, ha angyalok módjára a mennyben fejlődtünk volna ki, ahol egy felhő meg még egy felhő továbbra is csak egy felhő!
Stanislas Dehaene
-
Fizikai világunknak két arca van, az egyik látható, a másik láthatatlan. Az egyik világ fotonok, azaz a fény által küldi el hozzánk üzenetét, ezért látható, a másik háttérben marad, de jelenléte szükséges, hogy a látható világ létrejöjjön és fennmaradjon.
Rockenbauer Antal
-
Számtalan módja van annak, ahogyan a Világegyetem tökéletesen kaotikus lehetne. Elképzelhetnénk törvények nélkül, vagy olyan törvények zûrös összevisszaságával, amelyek rendezetlen, megbízhatatlan viselkedésre késztetnék az anyagot. Avagy ellenkezőleg, a világegyetem lehetne szélsőségesen egyszerû is, egészen a jellegtelenségig - például hiányozna belőle az anyag vagy a mozgás. Elgondolhatnánk azután olyan Világegyetemet, amelynek körülményei pillanatról pillanatra bonyodalmasan vaktában változnának, vagy akár olyat, amelyben minden hirtelen megszûnne létezni. Nincs logikai akadálya ilyen rakoncátlan világegyetemek létezésének. A valódi Világegyetem azonban másmilyen. Magasrendûen rendezett. Pontosan meghatározott törvényekkel és határozott oksági összefüggésekkel rendelkezik. Egyfajta megbízhatóságot is felfedezhetünk ezeknek a törvényeknek a mûködésében.
Paul Davies
-
Kezdetben még nem volt semmi, csak az üresség halmaza, és annak a közepén volt egy nulla, s miután a nulla körül nem volt semmi, a nulla képes volt pörögni a saját tengelye körül, mert ha ugyanis lett volna körülötte valami, akkor erre nem lett volna képes, pörgött a nulla körbe-körbe-karikába, és pörgés közben egyszerre csak kezdett leszakadozni róla az anyag, ezekből a nulláról leszakadt anyagokból keletkezett tehát a tér, amely olyan gyorsan pörgött, mint a forgószél, majd a semmi megtelt anyaggal, így keletkeztek az elemek, és ezekből az elemekből lett az ember, akinek szintén pörgött az agya, mint a forgószél, és a fölhevült agytevékenység hatására megjelentek az ember fejében a racionális számok, az irracionális számok, a pozitív és negatív számok, és így tovább a végtelen törtekig, ez hát a világ, nem más.