Ugrás a tartalomra
A koronavírus-járvány (...) részben attól válik "kemény dió"-vá, hogy mi magunk tesszük azzá. Állunk körülötte, és nem tudjuk eldönteni, honnan üssük, mennyire üssük, vagy üssük-e egyáltalán. Mindez a rövid távú és a hosszú távú költségek észszerû összevetésének elmaradásából következik. Egy rövid távra fókuszáló szemléletből, amelynek alapja lehet egyes szereplők személyes érdeke - például a választásokat négy (és nem negyven) éven belül újra megnyerni remélő, hatalomban lévő politikusoké vagy a részvényeseiknek az év végén vonzó osztalékot fizetni remélő vállalati menedzsmenteké. Ezek a szükségképpen rövid távra tervező szereplők esetenként meghatározók lehetnek, de az igazi problémát az emberi gondolkodás alapvető zavara jelenti, vagyis az, hogy nem tudjuk elképzelni a hosszabb távon felhalmozódó költségeket, és nem látjuk be, hogy ezek idővel összehasonlíthatatlanul nagyobbak lehetnek az eredményes cselekvés költségeinél.
Kapcsolódó idézetek
-
A Covid valójában a jövő járványaira figyelmeztet, arra, hogy a probléma sokkal összetettebb, mint valaha gondoltuk. Fel kell készülnünk az esetleges következő járványokra. Például úgy, hogy elkezdünk olyan politikai vezetőket választani, akik számára nem csupán saját újraválasztásuk a fontos, nem csak rövid távra készítenek terveket, és nem csak politikai szövegként használják, hogy a fiainknak meg az unokáinknak legyen meg minden, ami nekünk is van, hanem valóban ebbe az irányba mennek. Tudom, ez idealizmus, és sejtem, hogy nehezen kivitelezhető, de a fennmaradásunk függ ettől.
Kemenesi Gábor
-
A koronavírus-járvány kihívása mára sokak számára gordiuszi csomónak tûnik, különösen a "gazdaság vs. egészség" szembeállítással összefüggésben. Nem fizetünk túl nagy árat, ha úgy vetünk véget a járványnak, hogy közben a gazdaság tönkremegy? - kérdik sokan. A válasz röviden az, hogy a gazdaság nem tud rendesen mûködni, amíg véget nem vetünk a járványnak.
-
A járványhelyzet kihozta az összes gondolkodási, érvelési hibát az emberekből egyéni és közösségi szinten, aminek nem lett volna szabad megtörténnie egy egészségesen mûködő 21. századi társadalomban. Az addig rendben van, hogy az információ hiánya fontos eleme lehet a téves álláspontok kialakulásának, de láthatóan a helyes információk megléte és hozzáférhetősége nem garancia a megfelelő gondolkodásra. Sőt, a helyes információkat és az arra épülő érvelést egyszerûen lemossa a prekoncepciókra, gondolkodási és érvelési hibákra épülő narratíva. Egyszerûen az az üzenet győz, ami egyszerûbb és az adott személynek érzelmileg (!) jobban megfogható.
-
Ha meg akarom fékezni a járványt, agyon kell vágnom hozzá a gazdaságot, csak nagyon durva beavatkozással tudok élni. Ha nem teszem meg, akkor a járvány maga intézi el a gazdaságnak számos ágazatát azzal, hogy a munkaerő elérhetetlenné, megbízhatatlanul elérhetővé válik. Nincsenek jó választások.
-
A koronavírus gazdasági rendszereket válságba sodor, de kilátásba helyezi a sikeres és új tőkefelhalmozás lehetőségét is. (...) A koronavírust mindenki a saját érdekei szolgálatába állítja. A gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények még szegényebbek.
Végel László
-
Azok a tünetek, amelyekkel manapság az emberiség szembenéz, a korábbinál hevesebb viharok, hőhullámok, hatalmas erdőtüzek és maga a Covid-járvány is, az előttünk élő két-három-négy generáció tevékenységének, életmódjának egyenes következménye. Amit már nem tudunk semmissé tenni, visszacsinálni. A feladatokat, amelyek mindebből következnek, a mi nemzedékünknek kell megoldania. Nincs más választásunk, és a jó hír, hogy ez ma még igenis lehetséges. De sajnos badarság lenne azt hinni, hogy ha holnaptól mindenki elektromos autóval jár, és szelektíven gyûjti a hulladékot, akkor minden megoldódik. Nem lesz ilyen könnyû. Már elindult a lavina, és nekünk úgy kell helytállnunk, hogy az körülöttünk zúdul lefelé.
Kemenesi Gábor
-
Amit ma teszünk, annak hosszú távú hatásai lehetnek, többnyire akaratunkon kívül. A gondolatok is terjednek, hol lassan, hol pedig exponenciálisan, mint a vírusok.
-
A járvány "demokratikus", abban az értelemben, hogy a vírus nem válogat az áldozatokban: kortól és fizikai állapottól függetlenül bárki a célpontja lehet. Keveseket öl meg, de mindenkit megrettent, noha a jómódúak sokkal jobban meg tudják szervezni a védekezésüket. A betegeket, a szegényeket, a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozókat és az idősebbeket a járvány jobban sújtja. Többek között azokat az orvosokat, nővéreket és tanítókat, akik munkáját a társadalom kevésbé ismeri el. Mindazok, akik az átlagnál amúgy is védtelenebbek és kiszolgáltatottabbak, a járvány végén még rosszabb helyzetbe kerülnek. Õket sújtják leginkább a járvány gazdasági hatásai, amelyek széles skálán mozoghatnak a munkanélküliségtől az éhezésig. Az állami újraelosztási politika változásaiban mérhető ilyenkor a társadalmi szolidaritás. Ilyenkor derül ki, hogy az adott közösség számára mit ér egy ember élete.
Bozóki András
-
Mi mint magyarok nagyon nem vagyunk felkészülve a kihívásokra, akár a járványokra. (...) Ha emberileg, egészségileg nem vagyunk felkészülve arra, hogy nyáron 41 fok lesz, az kb. ugyanolyan hatással van ránk, mint egy járvány. (...) Ezzel a járvánnyal még óriási szerencsénk volt, hogy ennyi tudományos kutatás volt a csőben, amit most senki nem a cilinderéből húzott elő, mint egy bûvész, hanem évekig gyakorolta azt a számot, hogy ezt a cilindert megfelelően és hatásosan tudja használni, és ezért van most ennyiféle vakcina. Ez egy egész világot egyszerre érintő probléma, ezért szabadítottak fel ennyi forrást, és még így is lehet látni, hogy mennyire rosszul kezeljük ezt ahhoz képest, ahogyan kezelni lehetne. De a klímaváltozásban pont az az ijesztő, hogy mindenkinek egyéni problémákkal kell megküzdenie, és ha nincsen erre semmiféle együttmûködés, globális cselekvési terv, akkor tök mindegy, hogy ki mit csinál, mert nem lesz hatásos.
Litkai Gergely
-
Egy világjárványt csak globális összefogással lehet eredményesen megfékezni és felszámolni. Ha ezt bármilyen okból vagy mértékben elmulasztjuk megtenni, annak ára van. Legelőször is azért, mert a járvány így tovább tart, és hosszabb időn keresztül fejti ki káros hatását az emberi egészségre, az egészségügyi rendszerekre és a világgazdaság mûködésére.