Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A legfájdalmasabb emlékek mindig ahhoz kapcsolódnak, amikor nincs kit hibáztatni, egyértelmû, hogy mi voltunk hülyék. Inkább egyes számban: ÉN VOLTAM HÜLYE.

Vámos Miklós
😞 Kudarc 🗳️ Demokrácia
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Ha csak emlék lehetsz, fájdalomként nehezedik rám az emlék. Ha nem leszel fájdalom, akkor meg az fáj, hogy elfeledtelek, hogy nem fájsz.
  2. Valójában minden történet hiányos. Az emlékeink még akkor is kilúgozzák őket, ha velünk estek meg, hát még ha mással. Kovács Krisztián
  3. Az emlékezés mindig sajnálkozás is, hogy a jót, amink volt, az idők folyamán el kellett vesztenünk, és a rossz nem lett jobbá. Erich Maria Remarque
  4. Jobb, ha van valakink. Még ha fáj is, ha a legfájóbb dolog is, ami csak történhet, ha ennél fájóbb dolog még sosem történt magával. Mégis jobb, ha van valakink.
  5. Ember nem képes ép ésszel felfogni, hogy ami a legfájdalmasabb... az a szavak nélküli befejezés. Talán, ami még rosszabb, azok a célt nem érő szavak.
  6. Az emlékeink mi magunk vagyunk... aki nem képes emlékezni, emlékeit megőrizni, az megnyomorodott lélek, szerencsétlen. Aki érzelmek nélkül él át mindent, a végén belül üres marad. Az emlékeink elkísérnek bennünket egész életünkben, részünkké válnak, belénk vésődnek, megkövülnek, szilárdak, súlyosak lesznek. Nemere István
  7. Végigjárni az emlékek kálváriáját fájdalmas. Mint meggyászolni valakit, akit szerettünk és elvesztettünk. Még akkor is, ha közben rádöbbenünk, sokszor gyûlöltük az illetőt. De néha, miközben egykori önmagad homályos képeit vizsgálod válaszok után kutatva, előugrik az igazság, és jól fenéken billent.
  8. Bármilyen jellegû is a veszteségünk, akármilyen hézagos az emlékezetünk, az emberben mindig marad valami üresség.
  9. Időnként a legszebb, legdrágább emlékek váltják ki a legfájdalmasabb érzéseket; különösen, ha halál, különválás vagy egy kapcsolat megszakadása miatt elveszítettünk valakit, akit szeretünk. Russ Harris
  10. Én sosem gyûlöltem az embereket. Õk gyûlöltek engem. Õk nevettek ki engem. Õk hagytak el engem. Õk zaklattak engem. Õk támadtak meg engem. És igen, megtanultam nélkülük élni. Nélküled. A mama nélkül. Mindenki nélkül. Delia Owens
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat