Ugrás a tartalomra
A legtöbb embernek egyetlen árnyéka van, nekem azonban kettő. A múltam folyvást ott van a sarkamban, a nap minden órájában és percében; képtelen vagyok lerázni magamról.
Kapcsolódó idézetek
-
Minden, ami történik, már eldőlt, és onnan nézve, ahol most állok, minden egy kerek egésznek tûnik körülöttem. Nem tudok tőle szabadulni, de teljesen a parancsának sem tudom alávetni magam.
-
Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.
Stephen King
-
Az előttem álló út semmi mással nem kecsegtet, csak azzal, hogy múltam árnyéka rám borul, amíg végül elérem a végét.
-
A múltat nem lehet csak úgy elfelejteni; nem tuszkolhatjuk be a sarokba, hogy aztán úgy tegyünk, mintha ott se lenne. Mert mindig velünk marad, árnyékként követ, bárhová megyünk, és emlékeztet arra, hogy mit tettünk.
-
Talán csak azért vagyok képtelen megnyugodni, mert annyi szörnyûség történt velünk. Mert egyszerûen nem merem elhinni, hogy mindaz, amit itt látok, tényleg az enyém. Egy pillanatra sem tudok felengedni, mert úgy érzem, bármikor elvehetik tőlem.
Szurovecz Kitti
-
Mások éppúgy küzdenek problémákkal és a kísértő múltjukkal, mint én.
-
Az ember nem rázhatja le magáról csak úgy a múltját. Nem szabadulhat ki csak úgy rögeszméi mindent elnyelő futóhomokjából.
Guillaume Musso
-
Az emberek örökös panaszkodásban élnek. Úgy hordják magukkal a panaszaikat, mint valami személyazonosító jelvényt. Sokak végigsiránkozzák az életüket, hogy az élet mennyire igazságtalanul bánt velük. Felemlegetik a sok szörnyûséget, ami érte őket, a meg nem kapott esélyeket, a sok elszenvedett igazságtalanságot. Talán mindez még igaz is lehet. A legtöbben azonban megfeledkeznek róla, hogy a múlt pusztán emlékként él bennünk. Az emléknek nincs tárgyi létezése. Nem egzisztenciális; tisztán pszichológiai.
Sadhguru
-
A múlt sosem lép tovább nyomtalanul. Érzéseket, benyomásokat, mosolyokat, könnyeket hagy maga után, miközben folyamatosan rángat maga felé.
Borsa Brown
-
Ami meglátogatott...
az az alkony árnyéka.
Amit elvesztettem magamban...
az az idő sötétsége.
Ami találkozott velem...
az a rés a múlt és a jövő között.