A múltnak sosincs vége. Magunk mögött vonszoljuk mindenhova, mint egy kóbor kutya a farkára kötött konzervdobozt. És ha megpróbáljuk magunk mögött hagyni, annál nagyobb zajt csap.

Kapcsolódó idézetek

1. A múlt azonban olyan valami, ami nemigen hagyja elfelejteni magát. Ott ólálkodik körülöttünk, türelmesen várakozik, s csak az alkalmat lesi, hogy egy óvatlan pillanatban megszorongassa a nyakunkat. Leslie L. Lawrence
2. A múlttal nincs mit tenni, cipelnünk kell egyre növekvő súlyát, reménykedve, hogy nem roskadunk össze alatta. Matt Haig
3. A múlt olyan horgony, mely lefelé húz bennünket. Míg el nem engedjük, nem válhatunk olyanná, mit vágyunk súg.
4. A múlt pusztán hatalmas súly, ami hátráltat. Ormótlan sziklaként épül be a belső világunkba. Lauren Oliver
5. A múlt olyan, mint a farkas: hiába futunk előle, aligha tudjuk lerázni. Leslie L. Lawrence
6. A múlt sosem lép tovább nyomtalanul. Érzéseket, benyomásokat, mosolyokat, könnyeket hagy maga után, miközben folyamatosan rángat maga felé. Borsa Brown
7. Megpróbálhatjuk elrejteni a múltat, de úgyis visszajön, még durvábban, mint korábban. Rettenetesen.
8. A múltat nem lehet csak úgy elfelejteni; nem tuszkolhatjuk be a sarokba, hogy aztán úgy tegyünk, mintha ott se lenne. Mert mindig velünk marad, árnyékként követ, bárhová megyünk, és emlékeztet arra, hogy mit tettünk.
9. A múlt elől nem lehet meglépni, mindegy, milyen messzire és milyen gyorsan futunk. Lassan, de biztosan beér minket. Mi kifulladunk, de a múlt soha. Hiába akarjuk hátrahagyni, nincs menekvés.
10. Nem élhetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. Mert ott van a múlt, és ez a múlt megmérgez mindenkit.