Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A némaság iszonyú teherként nehezedik lelkemre. Majd megjelenik a remény egy mosollyal és ezt susogja: "az önfeledésnek is megvan a maga öröme". Így hát én igyekszem napommá varázsolni a mások szemében lévő világosságot, zenémmé a mások fülébe csengő hangot és boldogságommá a mások ajkán megjelenő mosolyt.

Helen Keller
🔮 Jövőkép 💔 Hűtlenség
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A mosollyal az ember fényt gyújthat önmagában. Reménnyel töltheti el a lényét, és ezt a reményt másokra is átsugározhatja.
  2. Mikor a lelkem megtelik fájdalommal, akkor is mosolygok, mert így ezt a mosolyt látom visszatükröződni a körülöttem levő emberek arcán, s hamarosan már a lelkem is jobb kedvre derül.
  3. Körbenézel, S látsz egy arcot, Amin némán gond pihen. Reményt adhatsz Pár mosollyal, Hogy a holnap más legyen. Csondor Katalin
  4. Látom a nappalt, ahogy létezel, Idegen szemek kívánnak, érintenek. Éhes világ, és csak mosolyognának rajtam, Fájdalmam üvölteném, de elrejtem, el kell rejtenem. Edda
  5. Igyekszem vidámságot színlelni, amikor pedig nem vagyok vidám, leplezni a szomorúságomat, hogy ne okozzak bánatot azoknak, akik annyira szeretnek, és annyira aggódnak értem. Paulo Coelho
  6. A mosoly fényt gyújt a sötétségben. A mosolygás lehetővé teszi, hogy magunkban találjunk rá a boldogságra. Lecsendesíti az idegeinket, megvilágítja az utat. Képes megváltoztatni a kedélyállapotunkat. Julian Brass
  7. Muszáj egy kis lazaságot csempészni a mindennapjainkba. Jólesik olykor venni egy mély lélegzetet, és mosolyogva várni a jövőt. Stéphane Garnier
  8. Már hosszabbak az árnyak, kell mosoly, mely biztató. Ki egyedül ünnepel, annak vigasz legyen a szó! Kormorán
  9. Megrészegültem a belső szabadságtól, Átitatódtam a megvilágosodástól. Olyan nagyon tudok örülni az életnek, Teljesen el tudom feledni, hogy nem szerettek. Mert lehet más is, aki engem szeret, Tudatomra ébredtem, a szívem nevet. Megkaphatom az igaz, tiszta érzést mástól, Nem kell sírnom, félnem a magánytól.
  10. Szeress! hogy míg a gyötrelemben mások szemük eltakarják reménytelen, én ébren maradjak és látva-lássak... Kezeidbe ajánlom életem. Lakatos István (költő)
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat