Ugrás a tartalomra
A némaság iszonyú teherként nehezedik lelkemre. Majd megjelenik a remény egy mosollyal és ezt susogja: "az önfeledésnek is megvan a maga öröme". Így hát én igyekszem napommá varázsolni a mások szemében lévő világosságot, zenémmé a mások fülébe csengő hangot és boldogságommá a mások ajkán megjelenő mosolyt.
Kapcsolódó idézetek
-
A mosollyal az ember fényt gyújthat önmagában. Reménnyel töltheti el a lényét, és ezt a reményt másokra is átsugározhatja.
-
Mikor a lelkem megtelik fájdalommal, akkor is mosolygok, mert így ezt a mosolyt látom visszatükröződni a körülöttem levő emberek arcán, s hamarosan már a lelkem is jobb kedvre derül.
-
Körbenézel,
S látsz egy arcot,
Amin némán gond pihen.
Reményt adhatsz
Pár mosollyal,
Hogy a holnap más legyen.
Csondor Katalin
-
Látom a nappalt, ahogy létezel,
Idegen szemek kívánnak, érintenek.
Éhes világ, és csak mosolyognának rajtam,
Fájdalmam üvölteném, de elrejtem, el kell rejtenem.
Edda
-
Igyekszem vidámságot színlelni, amikor pedig nem vagyok vidám, leplezni a szomorúságomat, hogy ne okozzak bánatot azoknak, akik annyira szeretnek, és annyira aggódnak értem.
Paulo Coelho
-
A mosoly fényt gyújt a sötétségben. A mosolygás lehetővé teszi, hogy magunkban találjunk rá a boldogságra. Lecsendesíti az idegeinket, megvilágítja az utat. Képes megváltoztatni a kedélyállapotunkat.
Julian Brass
-
Muszáj egy kis lazaságot csempészni a mindennapjainkba. Jólesik olykor venni egy mély lélegzetet, és mosolyogva várni a jövőt.
Stéphane Garnier
-
Már hosszabbak az árnyak,
kell mosoly, mely biztató.
Ki egyedül ünnepel,
annak vigasz legyen a szó!
Kormorán
-
Megrészegültem a belső szabadságtól,
Átitatódtam a megvilágosodástól.
Olyan nagyon tudok örülni az életnek,
Teljesen el tudom feledni, hogy nem szerettek.
Mert lehet más is, aki engem szeret,
Tudatomra ébredtem, a szívem nevet.
Megkaphatom az igaz, tiszta érzést mástól,
Nem kell sírnom, félnem a magánytól.
-
Szeress! hogy míg a gyötrelemben mások
szemük eltakarják reménytelen,
én ébren maradjak és látva-lássak...
Kezeidbe ajánlom életem.
Lakatos István (költő)