A nőket nem azért vesszük el, hogy ők vezessenek bennünket, hanem azért, hogy elkényeztethessük őket, melegséget, szépséget hozzanak a házba, és nem utolsó sorban vezessék a háztartást, na meg persze gyerekekkel ajándékozzanak meg.

Kapcsolódó idézetek

1. A nők arra valók, hogy szeressük, nem pedig arra, hogy megértsük őket. Oscar Wilde
2. A nők nem forgatják fel az életet, ők rendezik be, ők bútorozzák be puhaságukkal, és ők teszik lakhatóvá a férfiak számára.
3. A nők befogadók, ezért csodálatosak. A férfiak kiadnak magukból mindent. A sérelmeiket, a tévelygéseiket spriccelik szét a világban. Ezt örökítik át új generációkra. Ezt a borzalmat a nők fogják fel, és próbálják élhetővé szelídíteni. Benyák Zoltán
4. Nem mulatság, ha férjhez megy az ember. (...) Mit kap az asszony a házasságban? Ennivalót, ruhát, munkát, a férfiak mindenféle szeszélyét, meg minden évben egy gyereket. Margaret Mitchell
5. A nők ne őrizzenek monopóliumokat, és tanítsák meg a férfiakat mindenre, ami a gyerek ellátásához kell, a férfiak pedig tanulják meg és végezzék el. Amikor pedig megtették, akkor ne várjanak és ne kapjanak érte köszönetet. Mert nem a nők helyett és néha, hanem velük és mindig vagyunk szülők.
6. Vannak nők, akik nem annyira azért őrzik meg kondíciójukat és eleganciájukat, hogy a házastársuknak kedvezzenek, hanem hogy a lányukkal tudják tartani a lépést. Lionel Shriver
7. A férfiak elvárják a nőktől, hogy megkönnyítsék az életüket. Vonzó, jól nevelt, zenéhez, festészethez és házvezetéshez értő kell hogy legyen, de mindenekfelett meg kell óvnia a férje nevét a botránytól, és sohasem szabad felhívnia magára a figyelmet. Libba Bray
8. Nem ajándékokkal, kényeztetéssel, kéretlen tanácsokkal, de nem is kritikával vagy állandó rendelkezésre állással, hanem önmagunk és szeretteink jobb megismerésével és elfogadásával tehetünk a legtöbbet unokáinkért.
9. Az erőt a nőktől várjuk. Lehetőleg úgy, hogy észre se vegyük. Finoman, okosan, ravaszul, tapintatosan adjatok erőt nekünk - ne sérüljön a gőgünk és a felsőbbrendûség-tudatunk. Így élünk, sajnos. Müller Péter
10. Attól a pillanattól fogva, hogy az ember megkap egy ruhát, a ruha átveszi a hatalmat, és nem hagy békét, amíg az ember nem viszi el mindenhová és nem mutatja meg mindenkinek. Nem azért járunk társaságba, mert akarunk, hanem mert a ruha odavisz. Nagy hiba azt hinni, hogy egy nő, egy igazán jól öltözött nő elnyûvi a ruháit - a ruhák nyûvik el őt - a nap és az éjszaka minden órájában elvonszolják valahová. Nem csoda, hogy a férfiak tovább fiatalok maradnak. Õket nem hozza izgalomba egy új nadrág. Elizabeth von Arnim