A pácienssel töltött idő is része a gyógyítás mûvészetének, hiszen valóságos embereket kezelünk, valódi gondokkal és félelmekkel. A páciens nem egy hibás alkatrész valami nagy gépezetben, a sebész pedig nem mûszerész.

Kapcsolódó idézetek

1. Az orvos tevékenységében, a gyógyításban van olyan tényező, amit nem lehet tanulni, aminek nincs neve, csak hatása, s ezért a gyógyítás nem csupán tudomány, hanem mûvészet is.
2. Az orvosnak nem a betegséget kell kezelnie, hanem a beteget, aki szenved tőle. Moses Maimonidész
3. Az egészségügy gyors ütemû átalakulása nagy veszélyt jelent az emberi odafigyelésre, azaz éppen arra, amit az orvoslás mûvészetének nevezünk. Ezt nem hagyhatjuk. Az ember természeténél fogva társas lény, ezért amikor betegek és kiszolgáltatottak vagyunk, különösen nagy szükségünk van a megértésre, az együttérzésre és a személyes törődésre. Meskó Bertalan
4. A beteg személyisége és életeseményei adják meg a végső formáját annak, ahogyan egy-egy betegség megjelenik, ahogyan reagálni fog erre, és amilyen kimenete lesz. Ha veszünk száz egészséges embert, akik pontosan ugyanolyan sérülést szenvedtek el, százféle reakciót fogunk kapni. Ezért az orvoslás is a maga nemében mûvészet.
5. A mûvészet gyógyító hatású. A mûvésznek is, és annak is, aki az adott mûvet befogadja.
6. Az, hogy a mûvészet gyógyít, nem feltétlenül igaz. Van, amikor gyógyít és van, amikor beteggé tesz vagy összetör.
7. Az orvos (...) azért gyógyít, hogy a betegek meggyógyuljanak, nem pedig pusztán azért, hogy ő gyógyíthasson. Jirí Menzel
8. A mindennapi életben kész mûvészet az érzelmek megfelelő kezelése. Aki képes azonosítani, megnevezni és megérteni az érzelmeit, kiegyensúlyozottabb, egészségesebb lesz, és többet jelent a többiek számára, mint az, akinek nincs érzéke ehhez a mûvészethez.
9. Az orvosi hivatás szent, mint a papé, talán még ennél is szentebb. Ebből következik, hogy hivatásunk nem üzlet, hanem mûvészet. Diósszilágyi Sámuel
10. Sokszor egy megnyugtató szó vagy egy kiadós beszélgetés is segít a pácienseken. A fájdalmak a kedvességtől és az odafigyeléstől is enyhülnek, néha meg is szûnnek.