Ugrás a tartalomra
A paranoid tévképzetekkel gyakran a világ közönyére reagálunk. A paranoid ember tudja, hogy valaki legalább foglalkozik vele.
Kapcsolódó idézetek
-
Akit üldöznek, az fontos. A paranoia előnye, hogy az egész világ a paranoiddal foglalkozik, ő a legfontosabb, ezért figyeli meg mindenki és akarja eltenni láb alól. A bizonytalan és törékeny egyéni és kollektív önértékelés könnyen elvezet a valóság torzításához.
Krekó Péter
-
Az emberek néha azzal teszik bolonddá magukat, hogy olyan dolgokban hisznek, amik nem igazak. Ez időnként elég veszélyes tud lenni. Tévesen látja tőle az ember a világot. És nem hajlandó észrevenni, hogy amiben hisz, az tévedés. De sokszor van egy olyan része az elmének, ami tudja, és a megfelelő szavak felszabadíthatják ezt a részt.
Terry Pratchett
-
Az ember kényszeres vágyat érez arra, hogy megismerje a körülötte lévő világot és annak összefüggéseit, rendet rakjon a káoszban - vagy legalábbis fenntartsa magában annak illúzióját, hogy érti a világ mûködését. Ugyanis erre van szükségünk ahhoz, hogy magabiztosan mozogjunk a világban, és úgy érezzük, irányítjuk a saját életünket.
Krekó Péter
-
Attól, hogy valaki paranoiás, még megfigyelhetik. Attól, hogy valaki folyton valami katasztrófától tart, még érheti katasztrófa. És attól, hogy valaki hipochonder, még lehet beteg.
Roland Paulsen
-
Az ember (...) hajlamos azt hinni, már mindent hallott, nincs már, ami megdöbbentse. Önelégülten hiszi, hogy ismeri a világot, aztán időnként jön valami, ami kirántja a felsőbbrendû önelégültség gubójából.
Paul Auster
-
Ilyen lenne a paranoia? Bizonyosság, hogy mindenki az embert fixírozza, mindenki tudja, hogy kicsoda, mindenki utánanyúl, hogy megállítsa és a sötétbe rántsa? Féreg, ami belülről falja fel elevenen.
Jeff Abbott
-
Az emberek totál kiakadnak attól, ha az ember hallgat; paranoiások lesznek tőle, mert azt hiszik, mindenfélét gondol róluk.
-
Paranoiás az, akinek van némi sejtése arról, hogy mi folyik itt.
-
Az emberek hajlamosak gyanakvással tekinteni minden új dologra. Gyakran félünk attól, amit nem ismerünk. Félünk a sötétben, mert nem láthatjuk, mi történik, miután az összes lámpát eloltották. Védtelennek érezzük magunkat az ismeretlennel szemben. Elkezdünk képzelődni, és minden ok nélkül számtalan szörnyûség fordul meg a fejünkben. Ez nem logikus. Néha semmi alapja sincs a félelmünknek, és mégis félünk. Hiába próbáljuk nyugtatgatni magunkat, úgy reagálunk, mintha valódi veszély fenyegetne minket. A rasszizmus is ilyen alaptalan és ésszerûtlen reakció.
Tahar Ben Jelloun
-
Egy paranoidnak is lehetnek ellenségei.
Henry Kissinger