Ugrás a tartalomra
A szekularisták (...) nem gondolják, hogy az erkölcsiség és a tudás az égből szállt alá egy bizonyos helyen és időben. Szerintük ezek minden ember természetes örökségei, ennélfogva azt kell valószínûsítenünk, hogy legalább néhány érték a világ minden emberi társadalmában fellelhető, és a muszlimok, keresztények, hinduk és ateisták egyaránt osztoznak bennük. (...) Ez a kódex - amelyet valóban muszlimok, keresztények, hinduk és ateisták milliói elfogadnak - az igazság, könyörület, egyenlőség, szabadság, bátorság és felelősség értékeit foglalja magában. Ez alkotja a modern tudományos és demokratikus intézmények alapját.
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberi értékek (...) torzsalkodnak és versengenek egymással, mint a hindu istenek. Ezért rangsorolni kell őket. Az értékek sajátos rangsorolása pedig már más-más civilizációt határoz meg.
-
Hiszek az erkölcsi értékek függetlenségében, beleértve az Istentől való függetlenségüket is, illetve hiszem, hogy az erkölcsi értékek pusztán az embertől erednek; Isten létezése külön kérdés.
Edward O. Wilson
-
Az elemi erkölcsi normák társadalmi eredetûek. Ezek a normák - a vallás állításával ellentétben - nem örökérvényûek, nem a természetfeletti létrendből fakadnak, hanem az emberi együttélés reális, földi szükségleteiből, s garanciájuk sem istenben van, hanem a társadalomban.
-
Noha a vallások talán emberséges célt szolgálnak, amennyiben általuk sokan elégedettnek érzik magukat azzal a morális szinttel, amit el tudnak érni, egyetlen vallás sem követeli meg a tagjaitól a morális felelősség olyan magas színvonalát, amit a tudomány és az orvoslás szekuláris világa megkövetel.
Daniel Dennett
-
A vallás nagyon nagy mértékben különbözik az erkölcstől. Az erkölcs igen közönséges, világi, középszerû; az erkölcs nem juttat téged a legvégsőhöz, nem isteni eredetû. Az erkölcs pusztán egy társadalmi stratégia. Ezért lehet az, hogy ami jó az egyik társadalomban, az rossz a másikban; ugyanaz a dolog, ami Indiában jónak számít, Japánban elítélendő. Ugyanaz a dolog, amit ma jónak tartanak, holnapra már lehet, hogy rossznak számít. A moralitás egy társadalmi melléktermék, egy társadalmi stratégia a te rendszabályozásodhoz. Az a te belső rendőröd, egy bíró, aki benned csücsül - ez egy ügyes fogás a társadalom részéről, hogy bizonyos eszmék, melyeket rád szeretne erőltetni, hipnózisban tartsanak. Például ha te egy vegetáriánus családba születtél, akkor számodra a nem vegetáriánusok a legnagyobb bûnözők.
Osho
-
A tudomány az egyetlen olyan kultúra, amely valóban globális: a protonok, a fehérjék és a Pitagorasz-tétel ugyanaz Kínától Peruig bárhol. A tudománynak felül kell emelkednie az állampolgárság jelentette akadályokon. Meg kell szólítania az összes hitet is. Szellemi hiányosság, ha nem értjük meg természeti környezetünket, valamint a bioszférát és az éghajlatot irányító alapelveket. Mint ahogy az is, ha nem látjuk meg azt a csodálatos képet, amelyet a darwinizmus és a modern kozmológia tár elénk - a komplexitások sorra megjelenő láncolatát, amely elvezet az ősrobbanástól a csillagokig, a bolygókig, a bioszférákig és az emberi agyakig -, a kozmosz öntudatra ébredését.
Martin Rees
-
A világ, azoknak a világa, akik azt hiszik, el lehet érni, hogy igazságosság legyen, mindenkire egyformán vonatkozó törvények, nemes célból történő fáradozás, méltóság, egyenesség, egyenjogúság a férfiak és nők között: ez csak azoknak a (...) világa, akik azt hiszik, át tudják verni saját magukat. És azokat is, akik körülöttük lebzselnek.
Roberto Saviano
-
Könyörületesség, igazság, szabadság; íme az isteni könyörületesség gyümölcsei. Az igazság felszabadít a szeretetre, az igazság az alapelve és a megalapozása minden rendszernek. Az igazságra épül az erkölcsi élet.
-
Veszélyes illúzió, hogy ami nincs tiltva, azt szabad. E mögött az a hit áll, hogy az ember erkölcsösnek születik, és tudja a szabályokat, tehát felesleges megtanítani rájuk. Csakhogy ez nem igaz! Nincsenek olyan erkölcsi szabályok, amelyek minden kultúrában megtalálhatóak. Ami univerzális, az mind biológia. Az ember tanulással válik társadalma részévé, a szocializáció kényszerekkel történik.
Csányi Vilmos
-
A tudás közkincs, minden földi ember öröksége, és nem kiválasztott kevesek privilégiuma... Mindig voltak és lesznek olyan emberek, akik tudják, és aztán vannak és lesznek olyanok, akik nem akarják tudni.