Ugrás a tartalomra
A szélhámos olyan, mint egyes vírusok. Pontosan fölméri, hogyan tudja kihasználni a gazdaszervezetet (sok vírus önmagától legyengül, hogy minél tovább élősködhessen). Az igazán profik sohasem semmisítik meg teljesen az áldozatukat, ki tudja, mikor lesz rá újra szükségük.
Kapcsolódó idézetek
-
A vírus a gazdatest sejtes hátterét, a szervezet építőanyagait használva képes önmagát sokszorosítani, viszont nem mozog, mint egy baktérium, egy állati egysejtû, például a malária-kórokozó. Megtapad egy sejten, és amikor beférkőzik abba, darabjaira hullik, és elkezdi a sejttel milliárdszámra legyártatni a saját másolatait. Majd a levegővel vagy más módokon kikerül a külvilágba, és a ciklus újraindul.
Kemenesi Gábor
-
A vírus a valóságban mikroszkopikusnál is kisebb - ne is nevezzük élőlénynek - dolog, ami a gazdatesten kívül tehetetlen. Enélkül semmi olyan jelenséget nem mutat, ami miatt élőnek hívhatnánk. Csupán tárgy, egy tehetetlen valami. A terjedése minden esetben passzív.
Kemenesi Gábor
-
A vírus nem más, mint egy nagyon sikeres homokszem a gépezetben. Kis fehérjébe csomagolt géndarab, amely leszakadt egyszer, össze-vissza sodródik a világban és ha véletlenül bekerül valaki más szervezetébe, azt átprogramozza arra, hogy őt sokszorosítsa. Egy genetikai hekker.
-
Az elhárítás alfája és omegája a jól mûködő és érzékeny hálózat. Olyan, mint a pókháló. Csak mindig megfelelő időben kell kiépíteni, és utána türelmesen várakozni.
Berkesi András
-
Tudjuk, hogy mit gondolnak az ellenségeink. A barátainkkal kell óvatosnak lennünk. Néha olyan ez, mint a mérleghinta: egyik nap az ellenségeink tûnnek a barátainknak, ám másnap kiderül a barátainkról, hogy az ellenségeink.
Terry Pratchett
-
Napjában többször is meghalhatnánk. Rákot kapunk, elkezdünk penészedni, baktériumok falnak belőlünk vagy vírusok fertőznek meg bennünket. Az életünket mindennap megmenti valami. A furán növő sejteket megöli, a gombaspórákat kiirtja, a baktériumokat kilyuggatja, a vírusokat felaprítja. Ezt a kellemes szolgáltatást az immunrendszerünk nagyon sok parányi sejt segítségével nyújtja számunkra. Vannak szakértői, melyek felismerik az idegent, és vannak bérgyilkosai, gondnokai és vitalerendezői. Ezek kéz a kézben dolgoznak, és feltûnően jól csinálják.
-
Van egy sajátos - komplex és nem teljesen feltárt - kölcsönös alkalmazkodási folyamat a kórokozó (legyen az baktérium, vírus vagy egyéb parazita) és a gazdaszervezet között, amely gyengíti a betegség virulenciáját. (...) Azt mondhatnánk, a kórokozó "nem érdekelt" abban, hogy a gazdaszervezet, amelytől fennmaradása függ, elpusztuljon, inkább kevésbé károsítja, hogy együtt élhessen vele; így és ezért választódnak ki a kevésbé veszélyes tenyészetek.
Massimo Livi Bacci
-
A vírusok sem örökéletûek. Tulajdonképpen ők is biológiai entitások, úgy épülnek fel, mint bármely élőlény: fehérjékből, zsírmolekulákból, nukleinsavakból, ezért kedvezőtlen környezetben, például UV-sugárzásnak kitéve szétesnek, elpusztulnak. Ám nagyon hidegben, oxigénhiányos környezetben jó eséllyel szaporodásra képesek maradhatnak.
Kemenesi Gábor
-
A vírusok élősködők, paraziták, csakhogy a parazitizmus, az élősködés, a vírusos jelleg a számítástechnikában és a biológiában egyaránt csupán fokozatiság kérdése. Elvégre az elefánt génje is tartalmazza a "másolj le!" programot, csak egy nagy, elefántnyi kitérővel: ha az elefánt történetesen fiú, bizony előbb-utóbb csajozni kezd, hogy az alapvető parancsot megvalósíthassa.
-
A vírusok (például a HIV) és a szaporodásuk érdekében megfertőzendő sejtek közötti állandó versengés (...) a fegyverkezési versenyhez hasonlítható. Az összes sejt védekezik a vírusok támadása ellen, és az összes vírus rendelkezik bizonyos fegyverekkel, amelyekkel áthatolhatnak a védvonalakon, amelyeket a sejtek továbbfinomítanak és -fejlesztenek, ennek következtében pedig a vírusok is még hatékonyabb eszközöket próbálnak kialakítani. Mindez a sejtszintû védelem további erősödését eredményezi, és ez így zajlik szüntelen körforgásban.