A szenvedés megszûnik szenvedésnek lenni abban a pillanatban, ha értelmet nyer.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy bánatteli kedélyállapot megszûnik szenvedés lenni, amint tiszta és egyértelmû képet alkotunk róla. Baruch Spinoza
2. Megérteni a szenvedést egyfajta megváltás, és ha ezt egyszer megérted, onnantól megvan benned a részvét, és a következő, amire rájössz, hogy szabad vagy. Jim Carrey
3. Amikor megszûnik a fájdalom, eltûnik az érzékenység.
4. A szenvedés felszabadít, hogy örülhessünk annak, hogy emberek vagyunk. Neal Shusterman
5. A szenvedés olyan állapot, amelyben az ember mindenkitől eltávolodik. Egyedül van. Ha kézbe vesszük a szenvedésünket, egészen úrrá leszünk rajta, és kijövünk belőle úgy, hogy kihozunk magunkkal valamit: ez győzelem, ennek van értelme. Nem üres kézzel jönni ki belőle... hiszen máskülönben minek járnánk meg a poklot? Szvetlana Alekszijevics
6. A szenvedés bölccsé tesz. Simone Weil
7. A szenvedés nem feltétlenül rossz, hanem átalakítja és okosabbá, jobbá teheti az embert.
8. Az értelmetlen és érthetetlen szenvedést (...) nehezebb elviselni. Könnyebb elviselni és elfogadni a szenvedést, ha az ember tudja, vagy úgy véli, hogy tudja, mi az oka, forrása. Hogy mi az értelme. Hankiss Elemér
9. A sokat szenvedő embernek vigasztalásul szolgál, ha tudja, hogy szenvedésének van értelme és célja. Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj
10. A küzdelem véget ér, amikor megszületik a hála. Neale Donald Walsch