A szerelem olyan, mint egy illat, egy áramlat, egy zivatar. Te vagy az én egem, a rám hulló esőcseppek, én pedig a föld, amely befogad.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem olyan, mint egy nyári fergeteg, az epedő vágyak sötét felhői, a cikázó villámok, az eget-földet rázó csattanás, a zuhogó eső s végül ismét mosolygó napsugár: ez üdíti és tisztítja ez élet unalmas, de üdvös formaságait, s elhiheti velünk, hogy soha sem ezelőtt sem azután nem lesz többé oly vihar, mint az éppen elmúlt. Marie Corelli
2. A szerelem olyan, mint a villámcsapás: beragyog mindent, és vad dühvel sújt le. Õsi, örökkévaló, elementáris erő, amely lehámozza a valóságról a földhözragadtság fáradt kérgét. Kimberley Freeman
3. Egyesek szerint a szerelem olyan, akár egy folyó; mások szerint olyan, mint egy lökött dal. Néhányan azt mondják, a szerelem mindenhol ott van: felemelő érzés. Vannak, akik szerint a szerelem olyan, akár a nevetés az esőben.
4. A szerelem (...) olyan, mint a felhők az égen, mielőtt előbújik a nap. Nem érintheted meg őket, jól tudod, de érzed az eső illatát, a virágok és a szomjas föld örömét egy forró nap után. A szerelmet sem tudod megérinteni, de érzed a boldogságot, amely mindent áthat. Anne Sullivan Macy
5. Olyan a szerelem, mint a nyári éj, csupa csillag az égen, csupa illat a földön. Knut Hamsun
6. Olyan a szerelem, mint folyó örvénye: Megtörik azon a csillagoknak fénye, Mig a tövises galyt, őrjöngő fodorja, Magába öleli, szivébe sodorja. Tóth Kálmán
7. Szerelmem olyan, mint egy virág. Én vagyok a rügy, te vagy a méh. Teljesen a tiéd vagyok.
8. A szerelem Olyan, mint rózsafelhő az egen: Csak sejteti, hogy van mögötte még Valami szebb, - a fényes, tiszta ég. A szerelem megsejteti velünk, Hogy van nekünk is üdvünk, van egünk.
9. A szerelem olyan, akár, akár a tenger, Hogy csordultig van telve szerelemmel, Hogy sose fáradt, hogy éjjel is ébren, Hogy amíg álmodsz, az ő szemében Ringunk mi ketten. 30y
10. A szerelem olyan, mint az égen a Tejút: csillogó tömeg, ezer meg ezer kis csillagból, melyek közül nem egy maga is ködfolt. Stendhal