A szerelem olyan, mint egy nyári fergeteg, az epedő vágyak sötét felhői, a cikázó villámok, az eget-földet rázó csattanás, a zuhogó eső s végül ismét mosolygó napsugár: ez üdíti és tisztítja ez élet unalmas, de üdvös formaságait, s elhiheti velünk, hogy soha sem ezelőtt sem azután nem lesz többé oly vihar, mint az éppen elmúlt.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem Olyan, mint rózsafelhő az egen: Csak sejteti, hogy van mögötte még Valami szebb, - a fényes, tiszta ég. A szerelem megsejteti velünk, Hogy van nekünk is üdvünk, van egünk.
2. A szerelem (...) olyan, mint a felhők az égen, mielőtt előbújik a nap. Nem érintheted meg őket, jól tudod, de érzed az eső illatát, a virágok és a szomjas föld örömét egy forró nap után. A szerelmet sem tudod megérinteni, de érzed a boldogságot, amely mindent áthat. Anne Sullivan Macy
3. A szerelem olyan, mint a villámcsapás: beragyog mindent, és vad dühvel sújt le. Õsi, örökkévaló, elementáris erő, amely lehámozza a valóságról a földhözragadtság fáradt kérgét. Kimberley Freeman
4. A csók úgy lobban fel, mint a villám, a szerelem úgy süvít el, mint a vihar, aztán az élet megint nyugodt lesz, s folyik tovább, épp úgy, mint azelőtt. Guy de Maupassant
5. A szerelem olyan, mint egy illat, egy áramlat, egy zivatar. Te vagy az én egem, a rám hulló esőcseppek, én pedig a föld, amely befogad. Frida Kahlo
6. A szerelem, akár az eső, fölülről zúdul lefelé, csuromvizesre áztatva a párokat. De néha, az élet dühödt hőségében, a szerelem kiszárad a felszínen, alulról kell felszívnia a nedvességet, a gyökerein keresztül, hogy valamiképpen életben maradjon. Mitch Albom
7. A szerelem olyan, akár, akár a tenger, Hogy csordultig van telve szerelemmel, Hogy sose fáradt, hogy éjjel is ébren, Hogy amíg álmodsz, az ő szemében Ringunk mi ketten. 30y
8. A szeretet olyan, mint a Nap, amelynek a melegétől időnként megfosztanak minket a felhők. A Nap azonban mindig ott van az égen. Az élet hol boldogságot, hol meg csalódást ad nekünk, de a bennünk élő szeretet ettől nem lesz kevesebb.
9. A szerelem törékeny és mulandó érzés csupán, két ember egymásra találása, összekapcsolódása és meg nem szakadó párbeszéde egy harmadik tárgyról: a világnak e kapcsolatban létrejött teljességéről - de mulandóságának reszketegségében, e folytonosan vibráló gyertyafényben mégis minden pillanatában elmúlhatatlanul örök. Zuhatag, mely magával sodorja életünket, folyam, áradás a kezdettől az elmúlásig, de benne az idő gömbölyû cseppekké válik, minden pillanat önmagába fordult kör, szivárványos buborék, mely magába zárja a világot, és gyöngy is, melyet a világ izzad ki magából; gyönggyé lett verejték a világ bőrén, a szenvedés verítéke, hiszen a szerelem mindig szenvedés, boldogsága is az: a túlfokozottság szenvedése, az élet átemelése a lét közegébe. Beney Zsuzsa
10. Szeretjük egymást, és akkor is szeretjük egymást, amikor haragszunk. A szeretet ott van a harag mögött, mint a fal a függöny mögött, vagy a táj, amelyen vihar söpör végig. A vihar elvonul, és a táj ott van. Elizabeth Moon