A szeretet az a gyönyörû anyag, az a csoda-aranyrög, amely átvilágítva mindent eggyé szövi a magányos vagy társas egyedeire bomlani és hullani akaró világot.

Kapcsolódó idézetek

1. A szeretet az az anyag, amely mágikus energiával, erővel rendelkezik. Ezen áll vagy bukik a világ. Böszörményi Zoltán
2. A szeretet a mindent arannyá változtató csodaláng. A láng heve a gyönyörület. A gyönyörületet kincsünknek érezzük: tehát mentjük az elmúlástól. A festő menti festékkel, a költő tollal. A képnek az a része a mesteri. A könyvnek az a lapja halhatatlan. Gárdonyi Géza
3. Az emberi szív (...) hiába tört össze egyszer vagy többször, van az az anyag, ami újra és újra összeforraszthatja, és ez az anyag maga a szerelem. Papp Csilla
4. A szeretet szelíden, de feltartóztathatatlanul áradó folyam, amely - lassan - mindenkit befogadó óceánná teszi a szívedet. Simon András
5. A szeretet képessé tesz rácsodálkozni a másikban rejtőző végtelen szépségre és mélységre. A szeretet nem beskatulyáz, hanem szárnyakat ad. Szépnek látja a másikat, és ezzel erőt is ad neki, hogy a benne rejlő szépséget felszínre hozza. Székely János (teológus)
6. A szeretet az a csoda, amelyet valamennyien keresünk. Önmagunk szeretete csodákat mûvel velünk. Louise L. Hay
7. A szeretet mûvészet. Csodálatos képesség arra, hogy valaki kincseket hozzon elő a másikból és önmagából. Képesség arra, hogy az egység csodáját újrateremtsék, két élet harmóniáját megalkossák. Székely János (teológus)
8. A szeretet nem áll egyedül, nem is állhat, hanem lángoló üstökösként hasítja az eget, más, aranyként fénylő javakat hozva magával. Ian McEwan
9. A szerelem törékeny és mulandó érzés csupán, két ember egymásra találása, összekapcsolódása és meg nem szakadó párbeszéde egy harmadik tárgyról: a világnak e kapcsolatban létrejött teljességéről - de mulandóságának reszketegségében, e folytonosan vibráló gyertyafényben mégis minden pillanatában elmúlhatatlanul örök. Zuhatag, mely magával sodorja életünket, folyam, áradás a kezdettől az elmúlásig, de benne az idő gömbölyû cseppekké válik, minden pillanat önmagába fordult kör, szivárványos buborék, mely magába zárja a világot, és gyöngy is, melyet a világ izzad ki magából; gyönggyé lett verejték a világ bőrén, a szenvedés verítéke, hiszen a szerelem mindig szenvedés, boldogsága is az: a túlfokozottság szenvedése, az élet átemelése a lét közegébe. Beney Zsuzsa
10. A szeretet olyan szervező és egységesítő elv, amely a világot mindenséggé, a kaotikus tömeget pedig közösséggé alakítja. Alan Watts