A színház hullaház, ahol az életet deszkákra teszik, és a nézőket hívják azonosítani. Elhúzzák a függönyt, és elénk tárul az élet halotti maszkja, hideg és halvány, színészi festék.

Kapcsolódó idézetek

1. A színház külön életet követel, teljesen más világokat nyit ki az emberben, hallásban, látásmódban és örömökben is. Kovács András Ferenc
2. A színház akkor jó, ha mindig az egzisztenciája forog kockán. Ha valamennyi tagja, a portás, a sminkmester vagy a takarítónő is vásárra viszi a bőrét. A színészet háló nélküli artistamutatvány. Darvas Iván
3. A színház óriási igénybevétel, olyan, mint egy gyár, ahol az ember aláveti magát mindennek. Részese egy rendszernek, egy alkalmazott, annak minden jó és kevésbé jó hozadékával. Ez nagyon nagy áldozatokkal is jár, de egyben sokat is ad. Kamarás Iván
4. A színház nem földi színtér! A Színház menedék. Csodák világa. Lehetsz ott királynő, császár és szolga, bohóc és kurtizán. Veled ott minden megtörténhet. Meghalhatsz. Újjászülethetsz. A színház: szerelem! Örökké tartó láz. Polgár Ernő
5. Az élet színház, csibéim! Énjeink, melyeket eljátszottunk, kifakult jelmezként lógnak emlékezetünk ruhatárában. Föl tudjuk venni, el is tudjuk játszani újra. Müller Péter
6. A színházban az ember az életét adja oda. Balázs Péter
7. Mi a színház? Egy fajta kibernetikai gép. Nyugalmi állapotában ez a gép a függöny mögött rejtőzik. De mihelyt felfedik, hozzálát, hogy bizonyos számú üzenetet küldjön számunkra. Ezen üzeneteknek az a különös tulajdonsága, hogy szimultánok és ugyanakkor különböző ritmusúak; az előadás egy bizonyos pontján egy időben hat vagy hét információt kapunk (ezek: a díszlet, a ruhák, a megvilágítás, a színészek helye, mozdulatai, arcjátéka, szavai), de ezen információk közül egyesek megmaradnak, tartósak (pl. a díszlet), míg mások változnak (a szavak, a mozdulatok); tehát így valódi információs polifóniával állunk szemben, és ez az, amit színpadi hatásnak nevezünk: a jelek egy bizonyos sûrûsége. Roland Barthes
8. A színház élő organizmus, amiben nem lehet mindig újratermelni magunkat, de a kísérletezésnek helye van. Ugyanakkor az újításnak találkoznia kell a közönség igényeivel, mert a jelennek dolgozunk.
9. Olyan színház a világ, amelyik arra vár, hogy eljátsszuk benne képzeletünk fontos és szomorú, kozmikus és jelentéktelen drámáit.
10. A színházban minden nap szembesülünk azzal, hány évesek vagyunk. Amellett, persze, hogy ez a világ konzervál is, jó kondiban tart. Ám mindig érkeznek fiatalabbak, évről évre változik, ki milyen szerepet játszhat el. A színészek sokkal jobban szembesülnek a korukkal, mint más emberek. Pelsőczy Réka