Ugrás a tartalomra
Az élet színház, csibéim! Énjeink, melyeket eljátszottunk, kifakult jelmezként lógnak emlékezetünk ruhatárában. Föl tudjuk venni, el is tudjuk játszani újra.
Kapcsolódó idézetek
-
Az ember emlékekből áll. Ennyi vagyunk. Egy-egy rabul ejtett pillanat, egy hely szaga, jelenetek újra- meg újrajátszva egy kis színpadon. Mi magunk is emlékek vagyunk, történetekre fûzve - amiket elmesélünk magunknak magunkról, miközben átesünk az életünkön a holnapba.
Mark Lawrence
-
A színház külön életet követel, teljesen más világokat nyit ki az emberben, hallásban, látásmódban és örömökben is.
Kovács András Ferenc
-
A színház hullaház, ahol az életet deszkákra teszik, és a nézőket hívják azonosítani. Elhúzzák a függönyt, és elénk tárul az élet halotti maszkja, hideg és halvány, színészi festék.
Hallgrímur Helgason
-
Élvezni kell az életet, a szakmát, csak akkor lehet igazán jól csinálni, legyen az színház, vagy bármi más, amire feltettük az életünket!
Oroszlán Szonja
-
Csodálatos ez a mi életünk: színészeké! Hogy kergetjük a napokat, egyiket a másik után, meg se gondolva, hogy hát bizony mindennap egy nap! Gondolunk is mi arra, hogy egy nap elmúltával ismét öregebbek leszünk.
Blaha Lujza
-
Az élet olyan, mint egy szüntelen jelmezbál: örökké ruhát, arcot, maszkot cserélünk.
Müller Péter
-
A színpad más, mint az élet, a színpadon nem történhet meg bármi, és ezt nekünk nem szabad elfelejtenünk.
Básti Juli
-
A színház sok mindentől megvédi az embert, hiszen mindazt a felgyülemlett feszültséget, amit hordozunk, ki tudjuk mondani, el tudjuk játszani. Nem érzem, hogy bennem marad, és mint egy fekély vagy árnyék folyamatosan követ.
-
Amit játszunk, az maga az élet.
Louis Daniel Armstrong
-
A színház egy egész életet követel.
Máté Gábor